Szigorúbb fellépést sürgetnek az online térben erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőinek kultuszát népszerűsítő személyek ellen
Fotó: Freepik
Az online térben erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító, valamint a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőinek kultuszát népszerűsítő személyekre kiróható büntetések szigorítását kéri Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. december 20., 15:292024. december 20., 15:29
Pénteki közleményében Alex Florenţa legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyészség félévente készít kimutatásokat a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek tilalmával, illetve erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítással kapcsolatos ügyekről. Ezek alapján
2018 és 2022 között évente átlagban 21 bejelentést kaptak a hatóságok. Megjegyezte azt is, hogy ezeknek a kivizsgálása alapvetően a bírósági ügyészségek hatáskörébe tartozik, a legfőbb ügyészség csak akkor illetékes az ügyben, ha a feltételezett elkövető magas rangú állami tisztségviselő. Jelenleg több olyan büntetőeljárás is folyamatban van, amelyekben törvényhozók vagy európai parlamenti képviselők érintettek – tette hozzá.
Alex Florenţa rámutatott, az elmúlt időszak eseményei, az online térben egyre inkább megnyilvánuló jogellenes magatartás, a bűncselekmény elkövetésére vagy erőszakra, diszkriminációra uszítások megkövetelik az ezzel kapcsolatos törvényi keret kiigazítását, frissítését. A legfőbb ügyész szerint olyan törvénymódosító javaslatokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző szervek számára a jelenség elleni hatékony fellépést.
A testület december 18-án tartotta meg első ülését. Ezen a legfőbb ügyészség több javaslatot terjesztett elő.
A legfőbb ügyész az Agerpres hírügynökség szerint a módosításra szoruló előírások között említette a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet azon kitételét, amely szerint az emberiesség elleni bűncselekményeket vagy háborús bűnöket elkövetett személyek kultuszának előmozdítása csak akkor büntetendő, ha létezik egy jogerős ítélet, amely megállapítja az illető bűnösségét. Florenţa szerint ez a kitétel jelentősen szűkíti az érintettek körét, ezért úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy az a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségében részt vett személyekre vonatkozzon, függetlenül attól, hogy elítélték őket vagy sem.
Egy másik törvénymódosítással a legfőbb ügyész szerint lehetővé kellene tenni a büntetőjogi felelősségre vonást olyan helyzetekben is, amikor nem történik konkrét, közvetlen fenyegetés, azonban a megnyilvánulás formája, a bejegyzéshez használt képek és egyéb elemek erős megfélemlítő hatással bírnak, ezért fenyegetésként is értelmezhetők.
Alex Florenţa javaslatot tett továbbá az ilyen jellegű bűncselekmények büntetésének szigorítására, hangsúlyozva, hogy a büntetési tételek növelése hatékonyabbá tenné a nyomozást és az elrettentő hatás is nagyobb lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2024-ben Romániában több mint 1,2 millió állami alkalmazott dolgozott közel 14 000 intézményben, és a személyzeti kiadások meghaladták a 164 milliárd lejt – derül ki egy, az ügyvivő Bolojan-kormány által pénteken közzétett átfogó jelentésből.
Az RMDSZ-nek nem lenne kifogása Ilie Bolojan esetleges újbóli miniszterelnöki kinevezése ellen, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetértene ezzel – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője.
Esőre, zivatarokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hajlandó kormányzati szerepet vállalni „a románok érdekében” – jelentette ki George Simion, a párt elnöke csütörtökön Târgu Jiuban.
Továbbra is az a legfontosabb cél, hogy újra létrejöjjön a korábbi koalíció, és hogy a miniszterelnököt az összes érintett párt elfogadja – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön, a Nicușor Dan elnökkel folytatott megbeszélések után.
Összehangolja tevékenységét a megbuktatott kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), ami annyit jelent, hogy összehangoltan lépnek fel.
Alina Gorghiu szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nagyon gyorsan hozta meg az ellenzékbe vonulásról szóló döntést, és lehet, hogy nem volt elég széles körű az azt megelőző konzultáció.
A politológus elsietett lépésnek tartotta Ilie Bolojan kormányának a megbuktatását. Arról is kérdeztük, szerinte mi lenne a legjobb az RMDSZ számára: kormányon maradnia vagy távol tartania magát a népszerűtlen intézkedések végrehajtásától.
Ilie Bolojan „digitális siratókórusa” ellenére a beígért „gazdasági apokalipszis” nem következett be – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
A PNL a bizalmatlansági indítvány megszavazása utáni döntésével visszaszerezte önbecsülését, és a helyes utat választotta – vallja Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás