
Fotó: Haáz Vince
Átlagban mindössze 65 lejjel nő a tanügyi alkalmazottak fizetése július elsejétől, ennyit tesz ki ugyanis esetükben az egységes bértörvény alapján megszabott bérkülönbözet egynegyede – közölték csütörtökön a szakszervezetek, és nagyszabású tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba szeptemberre, ha a kormány nem ül tárgyalóasztalhoz velük.
2022. június 02., 17:212022. június 02., 17:21
2022. június 02., 17:302022. június 02., 17:30
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség közös közleményében felrótta, hogy bár már eltelt egy hét a kormány épülete előtt több mint 1200 tanügyi dolgozó részvételével megtartott tiltakozó megmozdulás óta, egyik illetékestől sem kaptak választ követeléseikre. Úgy vélik, ez a kormánynak az ágazattal szembeni közönyéről, az oktatásban dolgozók és általában a rendszerrel szembeni megvetéséről tanúskodik.
– idézi az Agerpres a nyilatkozatot.

Három országos pedagógus-szakszervezet rendezett tüntetést szerdán a bukaresti kormány épülete előtt az öt éve hatályos közalkalmazotti bértörvényben előirányzott, de rendre elnapolt béremelések azonnali bevezetését követelve.
Hozzátették, az állami szektorban dolgozók közül a tanügyi alkalmazottaknak a legalacsonyabb bérük, ezért remélték, hogy a kormány – az év eleji tüntetések után tett ígéretének megfelelően – erőfeszítéseket fog tenni a bértörvény maradéktalan alkalmazása érdekében, erre azonban már nem fog sor kerülni.
„A kormánykoalíció által oly sokat hangoztatott béremelések ellenére a tanügyi alkalmazottak valójában a fennmaradó bérkülönbözet mindössze egynegyedét kapják meg július 1-jétől, ami azt jelenti, hogy átlagban 65 lejjel nő a nettó fizetésük. Ez az összeg az oktatásban dolgozók megalázásának egy újabb formája!” – áll a szakszervezetek közleményében.
– nyomatékosították.
Ha a kormány illetékesei nem ülnek tárgyalóasztalhoz a közeljövőben a szakszervezeti szövetségek képviselőivel, és nem találnak megoldást bérköveteléseikre, szeptemberben nagyszabású tiltakozó akciókat robbantanak ki – áll a közleményben.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!