
Fotó: NATO
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok csaknem kétharmada úgy értékeli, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára a mostani ukrajnai feszültségek közepette, több mint ötven százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a NATO csapatokat küldjön Romániába és más kelet-európai országokba.
2022. január 24., 22:432022. január 24., 22:43
A térség biztonsági helyzetével kapcsolatos felmérést a G4Media hírportál rendelte az Avangarde szociológiai intézettől, az elmúlt hétvégén végzett telefonos kutatás eredményét pedig hétfőn tette közzé.
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges háború másokat is fenyeget-e, a megkérdezettek 43 százaléka azt valószínűsítette, hogy a háború továbbterjed Európában, 36 százalékuk pedig úgy vélte, hogy megmarad a két fél közti konfliktus szintjén.
ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalékuk helyeselné, 33 százalékuk pedig ellenezné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba.
A felmérés szerint a románok többsége nem tartja jogosnak azt az orosz elvárást, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából és adjon garanciákat arra, hogy Ukrajna nem lesz tagja a szövetségnek, míg 20 százalékuk egyetért ezzel.
A megkérdezettek 53 százaléka egyetért azokkal a bejelentésekkel, miszerint az Egyesült Államok és Franciaország is kész (további) csapatokat küldeni Romániába, 18 százalékuk helyteleníti ezt. Hasonló arányban (56 százalék 19 százalék ellenében) támogatják azt, hogy a NATO növelje katonai jelenlétét általában a kelet-európai térségben az ukrán határokon kialakult feszült helyzet miatt.
A kutatás arra is kitért, mennyire bíznak a románok abban, hogy vezetőik helyesen kezelik a válságot, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A felmérésben Klaus Iohannis államfő alulmaradt Nicolae Ciucă miniszterelnökkel, tartalékos tábornaggyal szemben, aki politikai karrierje előtt vezérkari főnöki tisztséget töltött be a román hadsereg élén. Ciucă esetében (40-39 százalék arányban) valamivel többen feltételeznek helyes reagálást, Iohannis esetében viszont (46-33 százalékos arányban) többen gondolják úgy, hogy nem kezelné megfelelő módon a konfliktushelyzetet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
1 hozzászólás