A SRI tételesen nem cáfolta azt az állítást, hogy a lehallgatottak száma eléri a hatmilliót
Nemzetbiztonsági okokból 28 784 lehallgatási kérést nyújtottak be 2004 és 2016 között – közölte csütörtökön a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A hírszerzés a lehallgatásokról a központi médiában megjelent információkra reagált.
2018. június 01., 16:102018. június 01., 16:10
2018. június 01., 16:122018. június 01., 16:12
Az idézett forrás szerint a jelzett időszakban 20 907 személy jogait és szabadságait korlátozták a bukaresti legfelsőbb bíróság engedélye alapján. Ezeket az intézkedéseket 17 182 esetben a törvény értelmében három-három hónappal meghosszabbították.
A SRI-nek az Agerpres hírügynökség által idézett közleménye szerint ezeket az adatokat tavaly bocsátották a titkosszolgálatok tevékenységét ellenőrző bizottság rendelkezésére. „A bírák az ügyészek kérésére 20 907 személyre adtak ki lehallgatási engedélyt nemzetbiztonsági okokból” – mutat rá a közlemény.
Az ügy előzménye, hogy Claudiu Manda, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke a testület jelentésének ismertetésekor azt mondta, 2005 és 2016 között több mint hatmillió személyt hallgattak le Romániában. „A bizottság megállapította, hogy visszaéltek a nemzetbiztonsági okból kiadható lehallgatási engedélyekkel, és ezzel korlátozták az állampolgároknak az alkotmány által garantált jogait és szabadságait” – nyilatkozta szerdán a szociáldemokrata (PSD) politikus.
A parlamenti bizottság adatai szerint 2013-ban csaknem háromszor annyi (3071) ilyen lehallgatási engedélyt adtak ki, mint 2005-ben (1 395). Összességében a lehallgatások száma a 2005-ben regisztrált ötezerről 2015-re 51 ezerre nőtt, 2016-ban első két hónapjában pedig, amikor megjelent az alkotmánybíróság vonatkozó határozata, 12 ezer személyt hallgattak le. Ez a 2005-2016-os időszakra 311 ezer lehallgatási parancsot jelent. Claudiu Manda elmondta, minthogy egy engedéllyel átlagban 20 személyt hallgatnak le, szerinte ez azt jelenti, hogy a fenti időszakban több mint hatmillió lehallgatott állampolgárról beszélhetünk. A parlamentben tartott sajtóértekezletén a testület elnöke hozzátette, ezek a számok csak a SRI által elrendelt lehallgatásokra vonatkoznak, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) további lehallgatásokat rendelt el.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!