Fejtörő. Mindenkinek előnye származna abból, ha a diákoknak a saját profiljuk tantárgyaira kellene nagyobb hangsúlyt fektetniük
Fotó: Haáz Vince
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter nemrég kijelentette, hogy már 2022 őszén bevezethetik az „elit” középiskolák által tartott, kilencedik osztályba történő felvételi vizsgát. Az ötlet megosztja az érintetteket. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatóját kérdeztük arról, hogy a két nagynevű erdélyi magyar középiskola miként viszonyul a kérdéshez, melyek az ötlet pozitívumai és negatívumai.
2021. július 20., 08:002021. július 20., 08:00
Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója úgy véli, hogy a középiskolai felvételi vizsga bevezetésének lehetnek előnyei és hátrányai is. Az intézményvezetőt Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter kijelentésére reagáltattuk, miszerint a középiskolák által tartott felvételi vizsgát már 2022 őszén bevezethetik, a megmérettetést pedig a nyolcadik osztályos képességvizsga előtt kellene megszervezni.
Elmondása szerint megtörténhet, hogy azoknak a tanulóknak, akik középiskolai felvételi vizsgán vesznek részt, nem kell képességvizsgázniuk is. Utóbbi továbbra is megmarad, de nem kell két vizsgán megméretkezniük a diákoknak. Arra is van kilátás, hogy például egy középiskola, amelynek 200 helye van a 9. osztályosok számára, a számítógépes elosztás után elfoglalható helyek 20–25 százalékát meghagyja azok számára, akik a képességvizsgán vettek részt – ismertette Cîmpeanu.
A középiskolai felvételi vizsgák ugyanazon a napon, ugyanabban az időben kezdődnének. Egy diák nem vehet részt két középiskola felvételijén.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter pénteken kijelentette, hogy a középiskolák által tartott felvételi vizsgát már 2022 őszén bevezethetik, amelyet a nyolcadik osztályos képességvizsga előtt kell megszervezniük. Elmondása szerint megtörténhet, hogy azoknak a tanulóknak, akik középiskolai felvételi vizsgát tesznek, nem kell részt venniük a k
„Ha ilyen szempontból a tantárgyak úgy lesznek kijelölve, hogy a reál beállítottsággal rendelkező diákot támogatják, akkor ezt az ötletet jónak tartom. Volt rá ugyanis példa, évekkel ezelőtt, amikor reál profilú osztályba jelentkezőknek még egy pluszvizsgát kellett letenniük. A humán profilú osztályban pedig egy társadalomtudomány tantárgyból kellett vizsgázniuk. Ez még a számítógépes elosztás beindítása előtt történt, körülbelül 12–14 éve” – emlékeztetett az igazgató.
Ugyanakkor Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója elmondta, minden olyan kezdeményezésnek örül, amely nagyobb teret ad az intézménynek, hogy saját maga döntsön fontos kérdésekben. Egyetért kollégájával abban, hogy mindenkinek előnye származna abból, ha a diákoknak a saját profiljuk tantárgyaira kellene nagyobb hangsúlyt fektetniük.
„Nem tudom, hogy pontosan hogyan képzelik el a minisztériumban a felvételi vizsga bevezetését, de ha szabad kezet adnának az iskolánknak, élnék a lehetőséggel, lenne egy pár javaslatom az iskolánk vezetőtanácsának. Például a reál osztályunk esetében csak a profilt erősítő tantárgyakból mérném fel a diákok készségeit, vigyázva arra, hogy a tételek a logikus gondolkodást célozzák meg” – nyilatkozta az iskolaigazgató.
Ezzel ugyanis elkerülnék azt a helyzetet, hogy a reál osztályukból olyan diák essen ki, aki matematikából megírja 9,50-et, de a románvizsgája gyenge. A humán–teológia osztályba való bejutáshoz viszont nem kérné a matematikavizsgát, de nagyobb hangsúlyt fektetnének a magyar irodalomra és az idegen nyelvekre.
Mátéfi István szerint az előnyök mellett azonban a hátrányokat is számításba kell venni. Úgy gondolja, hogy abban az esetben, ha minden iskola külön szervezné meg a felvételit, akkor a követelményrendszer is más lenne, mint jelenleg. Egyes diákoknak ez jót jelentene, másoknak kevésbé. A JZSUK vezetője eközben úgy véli, hogy a felvételi vizsga bevezetése az intézményükre nézve hátrányt jelentene abból a szempontból, hogy sok ügyes, más iskolából érdeklődő diákot veszítenének ezzel.
Mindazonáltal a megfelelő körülmények mellett bevezetné a felvételi vizsgát az általa vezetett intézményben.
A vásárhelyi gimnázium igazgatója szerint a tanintézet vezetőségi tanácsának hatáskörébe tartozik a döntés, hogy egy intézménybe bevezessék-e a felvételi vizsgát. „Természetesen, abban az esetben, hogy ha valamit jót hoz az intézménynek, akkor mellette szavaznék. Ilyen értelemben támogatnám ezt az ötletet, azzal a megjegyzéssel, hogy ami a felvételi rendszert illeti, különösképpen a reál beállítottsággal rendelkező diákokat segíteném” – jelentette ki Mátéfi István.
Megmérettetés. A diákok számára nehéz lesz majd vizsgát választani
Fotó: Haáz Vince
Mátéfi István az oktatási miniszter azon kijelentésére is reagált, miszerint arra is van kilátás, hogy egy középiskola a számítógépes elosztás után elfoglalható helyek 20–25 százalékát meghagyhatja azok számára, akik csak a képességvizsgán vettek részt.
Mátéfi István nem tagadja: van benne fantázia, tekintettel arra, hogy annak a diáknak is adnak egy második lehetőséget, aki első lépésben nem jutott be, de sok minden attól is függ, hogy ezeket az ötleteket milyen módszertan segítségével alkalmazzák. Ez ugyanis csak a kezdeti szakasz: ahhoz, hogy ezt gyakorlatba ültessék, minisztériumi szinten ki kell dolgozni a részleteket. Eközben úgy gondolja, hogy a jelenlegi vizsgarendszeren lehet más irányba is változtatni. „Ha szeretném azt a helyzetet korrigálni, hogy a reál beállítottságú tanulók hátrányban vannak, hiszen két tantárgyból, román meg magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából is vizsgáznak, akkor javasolnék egy olyan megoldást, hogy a reál tantárgynak legyen nagyobb súlya az ő esetükben. Például a reál tantárgynak legyen kétszeres súlya, a humán tantárgyaknak meg legyen kétszeres súlyuk azok számára, akik ilyen profilú osztályba készülnek. És ez nem tenné szükségessé azt, hogy az iskolák külön felvételi vizsgákat szervezzenek” – magyarázta az igazgató.
Mindemellett úgy gondolja, nagyon jó döntés volt, hogy az utóbbi időben a négy év átlaga a végső bejutójegy 20 százalékát teszi ki. Hangsúlyozta, hogy a 20%-ot meg kell hagyni a továbbiakban is azért, hogy a diákok ösztönözve legyenek, egész éven keresztül tanuljanak. Ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy egy-egy intézményben különböző a követelményrendszer, és lehetnek eltérések. Például egy vidéki iskolában nagyobb osztályzatokat kapnak ugyanarra a tudásra, mint egy városi elit iskolában.
A Bolyai igazgatója továbbra is megtartaná ezt a 20 százalékot, a bejutási átlag fennmaradó nyolcvan százalékával pedig „lehetne variálni”, próbálják úgy alakítani, hogy a humán és a reál tantárgyakból arányosan kelljen vizsgázniuk a diákoknak. Nem szabad ugyanis azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a román anyanyelvű tanulóknak 50–50%-ban van reál és humán tantárgyból vizsgájuk, mert nekik csak két megmérettetésen kell bizonyítaniuk.
Mátéfi István kijelentette, hogy ez egy nagyon összetett kérdés. „Évekkel ezelőtt az volt a gond, hogy a vidéki iskolákból könnyen bekerültek erős közösségekbe, és sokan nehezen állták meg a helyüket. Ezzel az új rendszerrel, hogy a korábbi négy év átlaga mindössze 20 százalékban számít be, jobban kialakult az egyensúly. Azt mondhatnánk, hogy bár a jelenlegi nem az ideális felvételi rendszer, de egy elég jól bevált vizsgarendszer” – összegzett a Bolyai Farkas Gimnázium vezetője.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Egyperces néma csenddel emlékeztek a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkre hétfői ülésük előtt a képviselők és a szenátorok a román parlamentben. Az Európai Parlament elnöke a múlt héten megtiltotta az amerikai konzervatív aktivistára való megemlékezést.
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.
Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.
Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
1 hozzászólás