
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A román parlament szerint az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő több mint négyszázezres román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, ezért a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő, a kisebbségek védelmét garantáló jogszabályi keret kialakítását sürgeti.
2017. szeptember 20., 14:302017. szeptember 20., 14:30
2017. szeptember 20., 14:452017. szeptember 20., 14:45
A kétkamarás bukaresti parlament erről szóló nyilatkozatát egyhangúlag fogadták el a képviselők és szenátorok szerdai együttes ülésükön. A nyilatkozatban felkérik Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a jogszabályt a kijevi parlamentnek. A dokumentumban felkérik az ukrán parlamentet, hogy az oktatási törvényt igazítsa a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának és az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének előírásaihoz.
A parlamenti vita során az RMDSZ részéről felszólaló Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető kijelentette: a kisebbségi jogok érvényesülése a demokrácia fokmérője. Leszögezte: Ukrajna nem számíthat a nemzetközi közösség támogatására, ha nem tartja be a kisebbségvédelem európai szabványait, Románia pedig csak akkor lépet fel hitelesen az ukrajnai nemzettársak védelmében, ha otthon sem sepri a szőnyeg alá a kisebbségi igényeket.
A román törvényhozás ugyanakkor egy küldöttséget bízott meg azzal, hogy Ukrajnába utazzon és párbeszédet kezdeményezzen az ukrán hatóságokkal a nyilatkozatban kifogásolt gondok megoldása érdekében.
A bukaresti külügyminisztérium szerdai közleménye szerint Teodor Meleșcanu, a román diplomácia vezetője az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán kétoldalú megbeszélést folytatott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, kifejezve Bukarest aggodalmát az Ukrajnában működő román tannyelvű iskolákért. A román külügyminiszter olyan kiegészítő intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek összhangba hozzák az új ukrán oktatási törvényt a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, oly módon, hogy a román tannyelvű oktatás minőségét ne érintse hátrányosan az új jogszabály bevezetése.
Kedden a Kovászna megyei önkormányzat is egyhangúlag elítélte a kijevi parlament „kisebbségellenes, az európai értékeket megtagadó” döntését, amely szerintük alapvető emberi jogaiktól fosztja meg a magyar és román, valamint más őshonos nemzeti kisebbségeket Ukrajnában. Ugyancsak kedden, egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés azt az ötpárti határozati javaslatot, amely „a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről” szól.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett. Így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Alexandru Rogobete, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusa olyan parlamenti többséget szeretne, amelyben a PSD mellett az RMDSZ is ott van.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
szóljon hozzá!