Fotó: Haáz Vince
Csaknem két héttel a szeptember 27-ei romániai önkormányzati választások után szombaton a központi választási bizottság (BEC) közzétette honlapján a voksolás hivatalos végeredményét, amely szerint a tavaly óta kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt csaknem hét százalékpontos előnnyel nyert a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) előtt.
2020. október 10., 18:062020. október 10., 18:06
2020. október 10., 19:262020. október 10., 19:26
A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PNL 29,8 százalékot, míg a PSD 23,2 százalékot szerzett.
A harmadik helyen a Dacian Cioloș vezette centrista PLUS-szal összeolvadt rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett 8,34 százalékkal. Az USR-PLUS néhány nagyvárosban ért el jó eredményt: Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron és Bákóban polgármesteri tisztséget szerzett, Bukarestben a párt volt elnöke – a PNL támogatását is élvező – Nicușor Dan függetlenként elnyerte a főpolgármesteri tisztséget, a főváros közgyűlésében pedig az USR-PLUS-nak lesz a legnagyobb frakciója.
Bejött viszont Traian Băsescu volt államfő számítása, aki – a jobboldal közös jelöltjének győzelmét veszélyeztetve – esélytelenül is megpályázta a főpolgármesteri tisztséget, ezzel azonban Bukarestben és országos szinten (6 százalék) is az ötszázalékos választási küszöb fölé segítette az általa alapított Népi Mozgalom Pártot (PMP).
Nem jutott be a fővárosi közgyűlésbe és országos szinten is küszöb alatti támogatottságot szerzett Victor Ponta baloldali Pro Románia Pártja (4,68 százalék) és Călin Popescu-Tăriceanu balliberális ALDE-ja (2,91 százalék). A két politikai alakulat ezért már eldöntötte: összeolvad és közös jelöltlistával indul a december 6-i parlamenti választáson.
Az RMDSZ 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (hárommal kevesebbet, mint 2016-ban), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hét megyei tanácsosa lesz (eddig 12 volt). A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ jelöltlistái 362 442 voksot, az EMSZ ernyője alá tartozó pártok jelöltjei 44 109 szavazatot kaptak. Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent. Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több, mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.
A decemberben esedékes parlamenti választásra szóló esetleges együttműködésről folytattak megbeszélést csütörtökön Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői. Megegyezés még nem született, szerdán következik a második tárgyalási forduló.
Az önkormányzati választások hivatalos végeredményének kihirdetését számos óvás hátráltatta. A legnagyobb, bűnvádi feljelentésekig menő botrány a bukaresti első kerületi polgármesteri tisztség körül alakult ki, ahol az USR jelöltje mintegy ezer szavazattal nyert a PSD tisztségben lévő polgármestere előtt, a két párt pedig kölcsönösen csalással, a választási dokumentumok utólagos meghamisításával vádolta egymást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az elsődleges nyertese annak, hogy Adrian Veştea kormányalakítási kísérlete elbukott a parlamenti bizalmi szavazáson elemzők szerint.
Tánczos Barna mezőgazdasági miniszter kedden közölte, a medveproblémára hívta fel Jessika Roswall környezetvédelmi biztos figyelmét, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából.
Bár a bukaresti parlament a hétfő esti bizalmi szavazáson elutasította az Adrian Veştea vezette kormányt, Románia így is Európa azon országa, amelynek az elmúlt tíz évben a legtöbb miniszterelnöke volt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy a Paktum Romániáért nevű megállapodás reális megoldás lehet egy új kormány gyors beiktatására.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Az Adrian Veștea vezette kormány hétfő esti parlamenti elutasítása nyomán Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!