
FRISSÍTVE – Kihátrált a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a büntető törvénykönyv keddi módosításai mögül, amelyek nyomán a parlamenti képviselők és szenátorok, az államfő és a szabad foglalkozásúak kikerültek a közalkalmazottak köréből, és ezáltal egyes vélemények szerint kivonták magukat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) joghatósága alól.
2013. december 12., 14:402013. december 12., 14:40
2013. december 12., 18:262013. december 12., 18:26
Crin Antonescu, a PNL és a szenátus elnöke csütörtökön a módosított jogszabályok újratárgyalását kérte Valeriu Zgoneától, a képviselőház szociáldemokrata párti (PSD) elnökétől. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselőházban történt kedd délutáni elfogadásuk óta az a korrupcióellenes küzdelemben érintett intézmények, az igazságszolgáltatás és számos külföldi nagykövetség által bírált, a korrupció elleni harcban visszalépésnek tekintett, és az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvét megcsúfolónak tartott módosításokról eredetileg nem állt elegendő információ a rendelkezésére, és utólag valóban úgy tűnik, hogy előfordulhat: hatályba lépésük esetén módot adnak arra, hogy a honatyák kivonják magukat az igazságszolgáltatás alól.
Ezért arra kérte Zgoneát, hogy ismét tűzze napirendre a módosításokat, illetve, ha ez nem lehetséges, miután Traian Băsescu államfő visszaküldi azokat megfontolásra – az államfő még kedden jelezte, hogy nem írja alá őket –, vitassák meg újra. Antonescu közölte: pártja képviselői ezt követően nem fogják megszavazni azon módosításokat, amelyek nyomán lehetővé válhat, hogy a honatyák „szuper mentelmi jogot\" élvezzenek. Antonescu bejelentése nyomán Victor Ponta kormányfő is közölte: a jogszabályt újra kell tárgyalni, egyúttal azzal védekezett, hogy ő nem is tudott annak elfogadásáról, mivel Johannesburgban tartózkodott.
Csütörtökön egyébként kiderült: a módosításokat nem lehet egyszerűen újratárgyalni, mivel azokat már mindkét házelnök – tehát Antonescu is – aláírta, vagyis most már csak az államfő küldheti vissza őket, illetve meg lehet támadni őket az alkotmánybíróságon. A legfelsőbb bíróság élt is lehetőséggel, és panaszt tett a taláros testületnél.
Mint arról beszámoltunk, a keddi ülésen még a PNL összes jelen levő képviselője megszavazta a Btk. módosítását. Akárcsak az RMDSZ 16 képviselője, akiknek nevében egyébként szerdán Máté András frakcióvezető és Márton Árpád frakcióvezető-helyettes is úgy nyilatkozott lapunknak: a módosítások nem akadályozzák a honatyák elleni korrupciós vagy összeférhetetlenségi vizsgálatokat.
RMDSZ: túl gyorsan fogadták el a törvényt
Máté – aki csütörtökön lapunktól értesült a PNL pálfordulásáról – nem zárta ki, hogy a PNL azon tagjai, akik részt vettek a döntést előkészítő jogi bizottság munkájában, illetve megszavazták a módosításokat, valóban rosszul tájékoztatták Antonescut, de azt sem, hogy egyszerűen meggondolta magát. Valószínűnek tartotta, hogy az amerikai, a német, a brit és a holland nagykövetség bírálatai szerepet játszottak ebben. „Persze jogos lehet a tiltakozás, de nem mindegy, hogyan kommunikálták le a döntést, illetve milyen kontextusban. Én is tiltakoztam a telefonok amerikai lehallgatása és a Google-fiókok, valamint a Yahoo amerikai titkosszolgálatok általi megfigyelése ellen, hiszen ezek durván megsértették az emberi jogokat\" – kommentálta az amerikai diplomáciai képviselet bírálatát Máté.
A frakcióvezető úgy vélte, immár hiábavaló jogi érveket felhozni a módosítások mellett, mert egyes politikusok és a sajtó politikai ügyet kreáltak belőlük. „Miután visszakerül a tervezet a képviselőházhoz, javasolni fogom a jogi bizottságnak, hogy hívjuk meg az amerikai nagykövetet, valamint az uniós tagállamok nagyköveteit is, hogy ott mondják el, melyek a konkrét kifogásaik\" – fejtette ki Máté.
Elismerte ugyanakkor, hogy a képviselőház hibázott: azzal, hogy túl gyorsan, az előzetes egyeztetést és a nyilvános vitát kihagyva fogadta el a módosításokat. Kérdésünkre, hogy ezek fényében az újabb voksoláson ismét megszavazza-e az RMDSZ-frakció a módosításokat, Máté kifejtette: ez annak függvénye, hogy az államfő milyen érvekkel küldi vissza megfontolásra. „Az RMDSZ jogi és emberi jogi elvek mentén fog szavazni\" – jelentette ki. A brit, a francia, a német és a holland nagykövet egyébként csütörtökön a parlamentben egyeztetett a jogi bizottság képviselőivel a módosításokról.
Băsescu: fel kellene oszlatni a parlamentet
Traian Băsescu államfő – miközben üdvözölte Antonescu bejelentését - csütörtökön úgy nyilatkozott: azért, amit kedden tett, fel kellene oszlatni a parlamentet. Szerinte ami a „fekete kedden\" történt, elegendő ok a törvényhozás feloszlatására, amiatt, amennyi kárt okozott az országnak. A módosításról szóló döntést egyszerűen „ordenáré rablásnak\" minősítette. Szerda este egyébként a B1 televízióban úgy vélte: egyértelműen el kell felejtenünk, hogy esélyünk lenne belépni a schengeni övezetbe, mivel az Európai Bizottság által összeállított igazságügyi országjelentés parlamenti tevékenységről szóló része nagyon negatív hangvételű lesz.
Az elnök szerint a jelentésben az szerepel majd, hogy Romániában hiányzik a politikai akarat a korrupció elleni küzdelemhez, ilyen bélyegekkel pedig egy ország nem képes növelni a hitelességét az Európai Unión belül. „Ezek az emberek nagy kárt okoztak Romániának\" – jelentette ki Băsescu. Szerinte Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a szenátus elnöke és Valeriu Zgonea, a képviselőház vezetője is felelős a helyzetért – utóbbinak a lemondását is követelte, amiért úgy vette fel a képviselőház napirendjére a Btk. módosításait, hogy azokat előzetesen nem küldték meg véleményezésre a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsmak (CSM).
Oana Schmidt Hăineală, a CSM elnöke csütörtökön úgy vélte: a módosítások nyomán több, bűncselekménnyel vádolt egykori miniszter – Tudor Chiuariu, Monica Iacob Ridzi és Codruţ Şereş – is megúszhatja a felelősségre vonást.
Titus Corlățean külügyminisztert viszont a nyugati nagykövetségek bírálatai háborították fel. A tárcavezető azt rótta fel a diplomáciai képviseleteknek, hogy a sajtóval közölték aggályaikat, nem pedig a külügyminisztériummal. Ha ugyanis utóbbit választják, akkor a román fél magyarázattal tudott volna szolgálni a történtekre.
A Btk.-módosítások kapcsán egyébként fölmerült, hogy az egyes álláspontok szerint a honatyáknak „szuper mentelmi jogot\" biztosító cikkely megszavazása mellett a 253. cikkelyt is oly módon változtatták meg, hogy az a helyi választottakat is mentesíti az összeférhetetlenségi vádak alól. Eddig ugyanis az szerepelt a jogszabályban, hogy a közalkalmazottakat 6 hónaptól 5 évig tartó szabadságvesztéssel sújthatják, ha olyan cselekedetet hajt végre, vagy olyan döntésben vesz részt, amelynek nyomán ő maga, valamely családtagja, vagy olyas valaki, akivel az elmúlt öt évben üzleti viszonyban állt, anyagi haszonra tesz szert.
A módosítás már nem közalkalmazottakat említ, hanem olyan személyeket, akik tevékenységüket munkaszerződés és munkaköri leírás alapján végzik, a büntetési tételt pedig leszállították 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre. Ez azonban nem alkalmazandó előíró jellegű adminisztratív döntések esetén.
A miniszterek és a helyi választott elöljárók azonban nem munkaszerződés alapján tevékenykednek, vagyis elvileg nem vonhatók felelősségre, ha rokonaiknak juttatják az önkormányzati szerződéseket.
Bogdan Ciucă, a képviselőház jogi bizottságának elnöke ugyanakkor a Gândul hírportálnak úgy nyilatkozott: a módosítás nem zárja ki hitelutalványozók büntetőjogi felelősségét, azokét, akik közbeszerzési eljárásokat szerveznek, és ezekkel kapcsolatos dokumentumokat írnak alá, a polgármesterek pedig beletartoznak ebbe a körbe, tehát büntetőjogilag továbbra is felelősségre vonhatók.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Kemény hangvételű közleményben reagált az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő egyik bejegyzésére, amelyben német nemzetisége miatt bírálta Dominic Fritz temesvári polgármestert.
A várakozások szerint Nicușor Dan államfő hamarosan bejelentheti, kit jelöl harmadjára miniszterelnöknek a két sikertelen nyári kísérlet után, miután múlt héten arról beszélt: napokon belül megnevezi jelöltjét.
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát.
Tankönyvek nélkül kezdik a kilencedikes diákok a középiskolát hétfőn Romániában. Az oktatási miniszter elektronikus változatokkal „vigasztalja őket”, miközben arról is beszélt, mely tantárgyak esetében a legerőteljesebb a pedagógushiány.
Több száz ember várta szombaton Călin Georgescu volt államfőjelöltet a Vaslui megyei Codăești település élelmiszerpiacán.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombatra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. A Bánságban, Körös-közben és Nyugat-Erdélyben viharos lesz az időjárás.
szóljon hozzá!