
Fotó: Kovács Tamás/MTI
A védőoltások kötelezővé tételéről szóló módosító javaslatot fogadott el a képviselőház egészségügyi szakbizottsága. A testület hétfőn tárgyalta az oltástörvény tervezetét, amelyről döntő házként kell szavaznia a képviselőháznak – írja az Agerpres.
2020. március 02., 18:052020. március 02., 18:05
Az ülést követően az alsóházi szakbizottság elnöke, Florin Buicu rámutatott, a tervezet eredetileg csak az oltásokról való tájékozódás kötelezővé tételét írta elő, a hétfőn elfogadott módosítás azonban már a védőoltások kötelezővé tételéről rendelkezik. Ugyanakkor törölték az eredeti törvényszövegből az alapértelmezett hozzájárulásról szóló részt. „Az alapértelmezett hozzájárulás azt jelentette volna, hogy az oltás beadásához szükséges hozzájárulást eleve adottnak tekintik. Nem, ezt a hozzájárulást minden esetben meg kell szerezni” – magyarázta.
A tervezet által előírt büntetések nem változtak,
Buicu kiemelte, ideiglenes érvényű vagy végleges ellenjavallat esetén a szülők megtagadhatják az oltások beadatását.
Az oltások kötelezővé tételét ellenzők hétfői, bukaresti tiltakozása kapcsán Buicu azt mondta, néhány, a szülőket érintő „védelmi mechanizmust” is bevezettek a törvénybe. Így azokban az esetekben, „amikor az oltások mellékhatásaival kapcsolatos problémák jelentkeznek”, az egészségügyi minisztérium állja a kezelés költségeit. „Ugyanakkor a gyártóknak kell vállalniuk a felelősséget az esetleges balesetekért” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy miért késett ilyen sokáig a már 2017 óta a parlamentben levő tervezet megvitatása, Buicu elismerte, hogy
A törvénnyel nem az az elsődleges cél, hogy büntessék meg a szülőket, hanem hogy szabják meg pontosan az egészségügyi minisztérium, az egészségbiztosítási pénztár és a megyei közegészségügyi igazgatóságok felelősségét és hatáskörét e tekintetben – hívta fel a figyelmet Buicu.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!