Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
A hazai össztermék (GDP) 1,52 százalékának megfelelő veszteséget okoznak évente az állami költségvetésnek a közúti balesetek – jelentette ki egy közlekedésbiztonsági témájú, Bukarestben rendezett keddi konferencián Ionel Scrioşteanu. Bár az év első kilenc hónapjában 105-tel csökkent a súlyos közúti balesetekben elhunytak száma az előző év azonos időszakához képest, Románia még mindig az első helyen áll e tekintetben Európában.
2023. október 10., 17:592023. október 10., 17:59
A román közlekedésügyi minisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormányprogram a GDP 2 százalékának megfelelő összeget irányoz elő a közúti infrastruktúra fejlesztésére. Számításai szerint,
Az államtitkár tájékoztatása szerint az utóbbi időben felgyorsultak a közúti infrastruktúrába történő beruházások. Míg 2019-ben közel 400 millió eurót irányoztak elő a költségvetésben erre a célra, tavaly ez az összeg 2 milliárd euróra nőtt, idén pedig várhatóan eléri a 2,7-2,8 milliárd eurót. Elmondta azt is, hogy
Sorin Ion oktatási államtitkár a konferencián arról beszélt, hogy az új közoktatási törvény szerint az iskolákban kötelező a közlekedésbiztonsági oktatás – számolt be az Agerpres hírügynökség. Bogdan Despescu belügyi államtitkár ugyanezen a konferencián elmondta, az év első kilenc hónapjában 105-tel csökkent a súlyos közúti balesetekben elhunytak száma az előző év azonos időszakához képest, de Románia még mindig az első helyen áll e tekintetben Európában.
Az államtitkár közölte, 2023-ban januártól szeptember végéig 3143 súlyos közúti balesetet jegyeztek, amelyekben 1051 személy vesztette életét, 105-tel kevesebb, mint tavaly ebben az időszakban. Ugyanakkor 2470 személy súlyosan megsérült. A halálos áldozatokat követelő közúti balesetek legfőbb oka a gyorshajtás, év elejétől 168 ember lelte halálát emiatt az utakon. A gyalogosok szabálytalankodása miatt 108 ember halt meg a közúti balesetekben, a kerékpárosok által elkövetett szabálysértések miatt pedig 92.
Az államtitkár hangsúlyozta az oktató célzatú tevékenységek fontosságát, és megemlítette, hogy a belügyminisztérium honlapján közvitán van egy sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amely lehetővé tenné a civil szervezetek számára, hogy a saját kameráik által rögzített felvételek alapján bejelentsék a súlyos közlekedési szabálysértéseket. Ezek lehetnek: a közlekedési lámpa piros jelzésénél és a vasúti átjárónál való megállás elmulasztása, az elsőbbségadás elmulasztása, agresszív magatartás, szabálytalan előzés, autópályán vagy gyorsforgalmi úton végzett fordulási manőver. A projekt előirányozza ugyanakkor, hogy a helyi önkormányzatok struktúrái is felderíthetik a településeken elkövetett súlyos közlekedési szabálysértéseket.
Florin Valeriu Catană rendőrfőfelügyelő, a közlekedési rendőrség főparancsnoka a konferencián elmondta, bár csökkent a közúti balesetekben évente elhunyt személyek száma, sokkal több hatósági intézkedés, és minisztériumközi, valamint a civil szférával való együttműködés szükséges ezen a téren. Elmondása szerint a célkitűzés az, hogy 2030-ra évi 1000 alá csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma.
Borbély László államtanácsos, a közlekedésbiztonsági konferenciát szervező fenntartható fejlődés ügyosztályának vezetője szerint nagyon fontos a gyerekek és fiatalok ilyen irányú nevelése, már zsenge korban meg kell érteniük, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, ha nem vezetnek biztonságosan. „Tízből hat alkoholos állapotban vezető és balesetet okozó sofőr 35 éven aluli” – mutatott rá Borbély.
Az idei év első nyolc hónapjában több mint ezer ember halt meg közúti balesetben Romániában. A súlyos balesetek fő oka a gyalogosok fegyelmezetlensége, a második leggyakoribb ok a gyorshajtás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!