Fotó: Haáz Vince
A veszélyhelyzetben is szükség lesz szankciókra – nyilatkozta pénteken késő este a Digi 24 televíziónak Marcel Vela belügyminiszter annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat.
2020. május 09., 10:132020. május 09., 10:13
2020. május 09., 10:492020. május 09., 10:49
A tárcavezető szerint az alkotmánybíróság „kényszerítő eszközök nélkül hagyta” az államot azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat és veszélybe sodorják a lakosság egészének egészségét,
A belügyminiszter azt mondta: szombaton valószínűleg közzéteszik azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek május 15., azaz a szükségállapot lejárta és a veszélyhelyzet kihirdetése után lesznek érvényben a kereskedelmi egységekre, intézményekre vonatkozóan, hogy utóbbiak felkészülhessenek, digitális hőmérőket vásárolhassanak.
Vela szerint még tárgyalnak arról, hogy szükség lesz-e május 15. után is a kijáráshoz eddig nélkülözhetetlen, saját felelősségre írt nyilatkozat, illetve arról is, hogy esetleg ennek mit kell majd tartalmaznia. Úgy fogalmazott,
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak – emlékeztet az Agerpres.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta a Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy szabálytalanul zajlott volna a képviselőház házbizottságának megválasztása az őszi ülésszak első, kedd délutáni ülésén.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás