2007. augusztus 21., 00:002007. augusztus 21., 00:00
Ennek túlnyomó részén – 1,9 millió hektáron – búzát termesztettek, és összesen 3 millió tonnát arattak, ami 2,5 millió tonnával kevesebb, mint a tavalyi termés. Árpával 136 ezer hektáros területet vetettek be, és 222 ezer tonnát arattak, azaz 110 ezer tonnával kevesebbet, mint tavaly. Õszi árpából 88 ezer tonna termett, hétezer tonnával kevesebb, mint tavaly, bár a takarmánynövényként és söripari alapanyagként felhasznált gabonával bevetett terület (58 ezer hektár) idén kétszeresére nõtt a tavalyihoz képest. Nem volt jobb a tavasziárpa-termés sem: 163 ezer hektárról 185 ezer tonnát arattak, mintegy felét a tavalyi, több mint 335 ezer tonnás termésnek. Adrian Rãdulescu, a Mezõgazdasági Termelõszövetkezetek Ligájának elnöke összesen hárommilliárd euróra becsüli a mezõgazdasági termelõk idei veszteségét. Adrian Ciocanea, a kormányhoz tartozó Európai Ügyek Fõigazgatóságának vezetõje nemrég kijelentette: a mezõgazdasági minisztériummal közösen azt kérik majd a kormánytól, hogy forduljon az Európai Bizottsághoz hatékonyabb védelmi stratégia kidolgozásáért az árvíz és szárazság okozta károk ellen. Hozzátette, a javasolt intézkedések közül az egyik valószínûleg egy szolidaritási alap létrehozása lesz.
A többi európai országban az Európai Bizottság becslései szerint idén 1,6 százalékkal kisebb lesz a termés, mint az utóbbi öt év átlaga. Míg Romániában vagy Bulgáriában komoly veszteséget okozott az aszály a gabonatermesztõknek, Észak-Európában: Franciaországban és Németországban az átlagosnál jobb termésre számítanak. A bizottság adatai szerint az EU-ban idén összesen 276 millió tonnás gabonatermésre számítanak, ami az utóbbi évek átlaga alatt van ugyan, ám tízmillió tonnával nagyobb, mint a tavalyi. Ebbõl a búzatermés 132 millió tonnát tesz ki, ami szintén meghaladja a tavalyi mennyiséget. Világszinten azonban sokkal roszszabb a helyzet: az öt nagy búzatermesztõ ország (Ausztrália, Ukrajna, Oroszország, Pakisztán és Kanada) termése sokkal rosszabb az átlagosnál: az ausztráliai termés például (12 millió tonna) a szokásosnak mindössze fele.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.