Légistop a permetezőgépeknek

Ezt a gyártónak kell beszereznie, azonban a kelet-európai országokban használt gépek közül igen kevés rendelkezik ezzel az engedéllyel. A felszállási tilalomról szóló döntés a Szovjetunióból származó géptípusokra vonatkozik, amlyek nem rendelkeznek a fentemlített EU-követelményeknek megfelelő bizonyítvánnyal.
Romániában a mezőgazdasági munkálatokkal is foglalkozó 32 vállalat Antonov-2 repülőgépekkel és Kamov-26 helikopterekkel dolgozik. Az EU-integrációt követően országszerte 60 repülőgép és 20 helikopter nem emelkedhet többé a levegőbe. Az engedély beszerzésének folyamata pedig akár 2007 végéig eltarthat.

A következmények beláthatatlanok

A romániai Magán Légivállalatok Egyesületének (AROPA) vészharangokat kongató közleménye szerint a tilalom következményei beláthatatlanok: megszűnhet a termőföldek károkozók elleni permetezése. Ugyanakkor leállnak egyéb olyan mezőgazdasági munkálatok, amelyeket eddig e két géptípussal végeztek. A szervezet úgy véli: befellegzett az ország ezen gazdasági ágazatának. Hasonló szolgáltatásokat nyújtó, más gépekkel dolgozó cégek nincsenek Romániában, a jelenlegi géppark lecserélése pedig óriási költségeket feltételez, amelyet a vállaltok nem tudnak előteremteni.
„Mi a múlt évben javítottuk fel teljesen a Kamov-helikoptereinket, ennek érdekében 150 ezer eurós bankhitelt vettünk fel – magyarázta az Agrárvilágnak Nicolae Dogaru, a nagyváradi Fly Company vezetője. – Éppen ezért kellemetlenül érint, hogy hatalmas kiadásaink ellenére nem használhatjuk a gépeket.” Az igazgató úgy véli, a volt Szovjetunióból származó gépek repülésének betiltása az uniós országok érdekeit szolgálja, amelyek a 70-es években gyártott gépeiket sóznák rá a kelet-európai országokra. „Szóba sem lehet róla, hogy más helikoptereket vegyek, hiszen darabonként legkevesebb 3–400 ezer euróba kerülnek” – magyarázza az igazgató, aki reméli, hogy az EASA végül elfogadja azt a javaslatot, amelynek értelmében öt évig még használatban maradhatnak ezek a gépek.

Ragaszkodnak a továbbüzemeltetéshez

„A szabályozás valamennyi tagállamot érint, nem csupán Romániára érvényes” – magyarázta lapunknak Adrian Cioranu, az AROPA minőségügyi igazgatója, aki kiemelte: alkalmazásának komoly gazdasági és szociális következményei is lehetnek. Az AROPA-igazgató tájékoztatása szerint az EASA képviselőivel folytatott megbeszéléseken a tagországok közül többen is kinyilatkoztatták, hogy a területükön üzemelő, a fenti tjpúsú légi járművek leállítása olyan messzeható gazdasági és egzisztenciális gondokat vet fel, amelyeknek következményei beláthatatlanok, ezért ragaszkodnak a területükön nyilvántartott gépek továbbüzemeltetéséhez. Az EASA-hoz beküldött javaslatok szerint a légi munkavégzés kategóriájában történő továbbüzemelés lenne elfogadható.
Az EU-tagországok és az EASA képviselői megállapodtak abban, hogy felmérik az érintett géplétszámot, és a statisztikai összegzés után közös álláspontot dolgoznak ki a lehetséges megoldásokról, ami várhatóan ez év végéig készül el. Az unió tagállamaiban jelenleg 860 érintett légijármű van, amelyekhez 2007. január elsején – Románia és Bulgária belépése után – további 320 légijármű csatlakozik. Az érintett gépállomány rendkívül sok típust tartalmaz: a sportrepülőgépektől, a mezőgazdasági helikopterekig és négyhajtóműves szállító-repülőgépekig.
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség az Európai Unió egyik repülésbiztonságra szakosodott ügynöksége. Az ügynökség jogkörébe tartozik a repülésbiztonsággal kapcsolatos irányítási feladatok végrehajtása, mint például a repüléstechnikai termékek és a tervezésükben, gyártásukban és karbantartásukban részt vevő szervezetek minősítése.