Újra elérhetővé tett több mint hatvan hagyományos magfajtát a Civitas Alapítvány a Hagyományos magok – a biodiverzitás megőrzésének kulcsa elnevezésű projekt keretében.
2016. május 12., 12:202016. május 12., 12:20
Pakot Mónika, az alapítvány projektvezetője elmondta, két kísérleti kertet hoztak létre a Hargita megyei Lókodban és a Kolozs megyei Apahida községben, ahol tájfajta magvakat vetettek el és szaporítottak.
A kolozsvári Eco Ruralis Egyesület és több székelyföldi gazdaság segítségével az elmúlt egy évben olyan fajokat is sikerült szaporítani, amelyeket a hetvenes években a franciaországi Kokopelli szervezet gyűjtött össze Erdélyben. A kísérleti kertekben borsó, paradicsom, káposzta, paszuly, tök, hagyma, saláta, uborka, kukorica nőtt, ezekről szaporították a vetőmagokat, melyeket ingyen osztottak szét a börzéken, így népszerűsítve az erdélyi, székelyföldi fajokat. Ez csak a kezdet – ígérik a kezdeményezők, hiszen idén már mintegy száz fajtát szaporítanak a kibővített lókodi kertben.
A projektvezető szerint az eddigi munkával csak az alapokat fektették le, a továbbiakban is szeretnének vetőmagokat szaporítani, képzéseket tartani. A helyi vetőmagokkal együtt az elkövetkezőkben a vegyszermentes gazdálkodást is népszerűsítenék, ezzel szeretnének szemléletváltást elérni – közölte Pakot Mónika. Kolumbán Gábor, az alapítvány elnöke szerint egy globális szabadságharc része a tájfajták megőrzése és népszerűsítése. Úgy véli, nem mindenki bízik az ipari mezőgazdaságban termelt élelmiszerekben. „A háztáji mezőgazdaság előnye, hogy az ember úgy tudja leélni az életét, hogy mindig bőségállapotban van” – fogalmazott.
Az 1992-ben alakult Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért fő célkitűzése a helyi polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének elősegítése, a helyi és regionális fejlesztési törekvések támogatása. Fejlődésen azt a folyamatot érti, amely révén egy közösség tagjai és intézményei képessé válnak arra, hogy erőforrásokat mozgosítsanak életminőségük tartós javulása érdekében. Az alapítvány elsősorban Erdélyben, de országos szinten is tevékenykedik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!