Ezen a helyzeten kívánna változtatni az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek a Szövetsége (EMGE) a falugazda-hálózat létrehozásával, melyet a magyar Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával próbálnak kialakítani. A kapcsolattartó, információátadó és érdekvédelmi szerepkö­rön belül a falugazdászok felvállalják a gazdaságok bejegyzési jogszabályokkal kapcsolatos ügyintézését, tájékoztatását, tanácsadását, az agráriumot érintő pályázati, eszközbeszerzési lehetőségek figyelemmel kísérését és az azokról való időbeni tájékoztatást és tanácsadást, valamint szervezési és egyéb ügyek intézését is.

„Magyarországon már régóta működik a falugazdász-hálózat, ezt próbáljuk mi is meghonosítani – avatott be a részletekbe Orbán Csaba, az EMGE ügyvezető alelnöke. – A kezdeményezés lényege az lenne, hogy eljuttassuk az információt a gazdálkodókhoz, akiknek nincs idejük rádiót hallgatni, vagy a világhálón böngészni a munka miatt.” Mint mondta, a falugazdász hasznos tanácsokkal, információkkal látná el a termelőket, s emellett segítene az elméleti munkában is. Másrészt azokon a magyarlakta településeken, ahol az állam nyelvét nem ismerik eléggé a gazdák, segítenének a hivatalos iratok, ívek kitöltésében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) döntése értelmében 17 Kárpát-medencei falugazdász kap magyarországi támogatást, ebből az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek a Szövetsége öt szakember munkáját tudja finanszírozni. Az EMGE falugazdászai egyébként múlt héten ültek asztalhoz, hogy megbeszéljék az eddig felmerült problémákat. Orbán Csaba emlékeztetett, az EMGE ernyőként fogja össze a 21 erdélyi gazdaszervezetet, s ilyen alapon osztotta el az öt falugazdászt is.

Jelenleg Aranyosszéken, Udvarhelyszéken és az Érmelléken egy-egy szakembert, míg Maros megyében két falugazdászt tudnak foglalkoztatni. Arra a kérdésünkre, hogy ideális körülmények között mekkora területre kellene jutnia egy falugazdásznak, Orbán azt mondta, községenként legalább egy emberre lenne szükség. „Az ideális az lenne, hogy ezeket az embereket ne a magyar állam támogassa, hanem az itteni célközönség. Egyelőre még nagyon gyerekcipőben jár a hálózat, de van esélye – és nem is kicsi –, hogy beinduljon, és sikeres legyen” – mondta az EMGE ügyvezető alelnöke.

Putnoky Csicsó Barna kertészmérnök, Maros megyei falugazdász érdeklődésünkre elmondta, már elkészített egy összegzést a támogatási lehetőségekről, amely általánosan jellemző lehet az erdélyi kisgazdaságokra. Egy négyhektáros szántóföldterületet vett alapul, amelyre hat különböző kultúrát „helyezett el”. „Ha egy érdeklődő bejön az irodába, ki tudjuk számítani közösen a táblázat alapján, hogy körülbelül mekkora támogatást hívhat le” – magyarázta Putnoky.

Azt azért megjegyezte, hogy egy gazdának nem szabad csak a támogatásokra bíznia magát. A gazdálkodás lényege, hogy terményt állítsunk elő, amelyet értékesítve nyereséghez jutunk – ez lenne az alapelv. Erre jön rá már többletként a támogatási összeg. Rengeteg olyan részletkérdés van, amit ki kell dolgozni, el kell magyarázni a termelőnek, meg kell értetni, hogy nagy pénzekhez lehet hozzájutni, de ahhoz dolgozni is kell” – mondta Putnoky.