Növekszik az EU-konform tejbegyűjtő központok száma Székelyföldön
EU-konform tejbegyűjtő központot avatnak ma a Siménfalva községhez tartozó Kobátfalván. Az egymilliárd régi lej értékű beruházást pályázatokból és kormánytámogatásból valósította meg a helyi szarvasmarha-tenyésztők egyesülete. Hasonló létesítményt hoztak létre a hónap folyamán a háromszéki Illyefalván is.
Eurokonform tejbegyűjtő központ működik mától a Székelyudvarhely környéki Kobátfalván. A helyi szarvasmarha-tenyésztők egyesülete több mint egy éve kezdett pályázni és építkezni, hogy tető alá hozza az egymilliárd régi lej értékű beruházást. A 2024 literes hűtött tartály mellett egy minilaboratórium, úgynevezett fehér és fekete – azaz: utcai, illetve munkaruhának szánt – öltöző, valamint mellékhelyiség kapott helyet a hideg-meleg folyóvízzel ellátott épületben. A Nyikó menti Siménfalva községhez tartozó Kobátfalvának és a község többi tizenhárom településének ez az egyetlen, uniós elvárásoknak megfelelő tejbegyűjtő központja. „Naponta átlag 4-5 ezer liter tejet gyűjtenek öszsze a 14 falu 17 pontján, de előfordul, hogy a „begyűjtőcsarnok” csak a pincegádort jelenti – mondja Siklódi Álmos, a szarvasmarha-tenyésztők egyesületének elnöke. – A tej az egyetlen termék, amelyet ma értékesíteni tudunk, sem a hústermelés, sem a növénytermesztés nem versenyképes. A tej felvásárlási ára megközelíti a nyugat-európai szintet, ennél magasabb árat nem kapunk érte. Így csak akkor biztosít nagyobb jövedelmet a tejtermelés, ha az önköltséget csökkenteni, a minőségi szintet emelni tudjuk. A közösen épített laboratórium és a hűtött tároló nagy lépést jelent ebbe az irányba.” A Siménfalvához tartozó távolabbi apró településekről viszont a távolság miatt nem szállítják Kobátfalvára a tejet. A hűtőtartály amúgy sem tudná befogadni a vidék teljes tejtermelését. Ezekre a településekre kijár a hagyományos begyűjtőkocsi, de az uniós csatlakozással szigorodnak majd a feltételek, megoldást kell találni az ő helyzetükre is. A kobátfalviak a svájci állam REBIAT nevű, az erdélyi szarvasmarha-tenyésztés újjászervezését támogató programjánál pályáztak, és nyertek 6000 eurót az építkezéshez. Ehhez az önkormányzat és az érintett gazdák is hozzátettek 200-200 millió régi lejt. A hűtőtartály vásárlása a kormány 2005/785-ös rendelete alapján 60 százalékos állami támogatásban részesült, az összeget a Szülőföld Alaptól pályázat útján nyert 1,2 millió forintból egészítették ki. A tejelemző ecomilk berendezéssel a Románia Magyar Gazdák Egyesülete járult hozzá a tejbegyűjtő pont létrehozásához.
Illyefalván is összefogtak a tejtermelők A háromszéki Illyefalván nemrégiben avatták fel az ugyancsak európai szabványoknak megfelelő tejbegyűjtő központot, amelyet a helyi szarvasmarhatartó egyesület tagjainak összefogásával, egymilliárd régi lejes beruházással valósítottak meg. Benedek H. János polgármester, az egyesület korábbi elnöke volt a beruházás egyik kezdeményezője. A község elöljárója lapunknak elmondta, négy év alatt az egyesületi tagok 150 millió régi lejt gyűjtöttek össze, a hiányzó összegre pedig három helyen pályáztak: a svájci REBIAT programból, a magyar Szülőföld Alap-programból és a román kormánytól szerezték meg a szükséges 700 millió régi lejt. Az épületet az illyefalvi önkormányzat bérmentve adta az egyesületnek, ezt az előírásoknak megfelelően felújították, és egy kétezer literes hűtőtankot helyeztek üzembe. A berendezést a mezőgazdasági minisztérium egyesületeknek adott kedvezményével vásárolták, így a 200 millió lejnek csak a 40 százalékát kellett kifizetniük.
Előnyösebb értékesítési feltételek A termelők arra számítanak, hogy ha összegyűjtik a nyers tejet, előnyösebb feltételek mellett tudják azt értékesíteni. Benedek H. János elmondta, Illyefalván működik az egyik legnagyobb háromszéki egyesület, a 137 tag közel 500 tehénnel gazdálkodik. Még nem sikerült valamennyi egyesületi tagot meggyőzni, hogy az új csarnokba adják le a tejet, de céljuk, hogy minden illyefalvi gazda társuljon, és jövőre a községhez tartozó Szentkirályban és Aldobolyban is létrehozzanak egy-egy tejbegyűjtő pontot. Az uniós előírásoknak megfelelő csarnokban félóra alatt az előírásos 4-4,2 fokra tudják lehűteni a tejet, ezzel jobb minőséget biztosítanak, amit a felvásárló is figyelembe vesz az ár megállapításakor. Egy liter tejen így hozzávetőleg 1500 régi lejjel keresnek többet, ennek egy részét költségekre és az alkalmazottak fizetésére fordítják. Előnynek számít az is, hogy folyamatosan ellenőrzik a tej minőségét, a zsír- és fehérjeszintet, a fajsúlyt, és az esetleges ügyeskedőket is ki tudják szűrni, mert a műszereik a hozzáadott vizet is kimutatják. Az illyefalviak helybeli feldolgozót részesítettek előnyben, a Meotis céggel kötöttek szerződést. Páljakab István, a cég képviselője elmondta, eddig száz gazda egyenként adta le a tejet, és kénytelenek voltak minden esetben megvizsgálni a minőséget, amióta azonban a termelők összegyűjtik a nyers tejet, csak egyszer kell elvégezni a méréseket. „Természetesen megfizetjük, hogy egyszerűsödött a munkánk” – hangsúlyozta Páljakab István.
Vargyas következik a sorban A szarvasmarhatartó egyesület Háromszéken hatvan fiókszervezetet fog össze, közülük az illyefalvi a hetedik, amely megszervezte a tejbegyűjtést, és csarnokot is működtet. A termelők rájöttek: ha társulnak, a tejfeldolgozók is szívesebben kötnek velük szerződést, kiszámíthatóbb feltételek mellett, ezért egyre többen szervezkednek. Incze Péter, az egyesület Kovászna megyei elnöke elmondta: júniusban az erdővidéki Vargyason adnak át az illyefalvihoz hasonló tejcsarnokot. Kovács Csaba, Kovács Zsolt
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!