Könczey Csaba: a gazdákat leginkább a bizonytalanság viseli meg
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
Kongatják a vészharangot a román mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek a gondokkal küszködő agrárágazat miatt. Több dél-romániai megye gazdái szerdán a Parlament előtt tüntettek traktorokkal. Könczei Csaba mezőgazdásszal, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjével az agrárstratégia különböző vetületeiről beszélgettünk.
2021. május 30., 15:452021. május 30., 15:45
– Dél-romániai gazdák tüntettek a héten Bukarestben, mert elfogadhatatlannak tartják az agrártámogatások csökkenését. A kormánykoalíció tagjaként hogyan vélekedik a gazdaszervezetek követeléseiről?
– A gazdatüntetést jogosnak tartom, a bő egy év óta tartó járványhelyzet nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket. Az elégedetlenség leghamarabb a dél-romániai Călărași és Ialomița megyében tört ki, miután a szántóföldi növényeket termesztők egy éve hiába várják a tavaly tavaszi, hatalmas szárazság miatt tönkrement termés kárpótlását. A pohár akkor telt be, amikor kiderült, hogy a mezőgazdasági minisztérium idei költségvetésében sem szerepel a tavalyi aszálykár kifizetése.
– Romániából jórészt hiányzik az agrárbiztosítás, és a nyugat-európai országoktól eltérően a gazdák az állami kártérítésre várnak. Hogyan lehet az immár évek óta fennálló visszás helyzetet rendezni?
– Nyugat-Európában sem teljesen piaci alapon működik az agrárbiztosítás. Országonként létezik egy mezőgazdasági garanciaalap, amelyet biztosítótársaságok kezelnek, és ebből finanszírozzák a mezőgazdasági kárpótlásokat. Nálunk is van ilyen elképzelés, de a mezőgazdasági alap hosszú évek óta csak tervként létezik.
Egyértelmű, hogy ezt a visszás helyzetet mihamarabb rendezni kell. Többedmagammal egy törvénytervezetet készítünk, amely a mezőgazdaság különböző területein jelentkező károk rendezését és az agrárbiztosítást emelné törvényerőre.
Hogy normális mederbe tereljük a gazdálkodást, az agrárbiztosítás és kárpótlás törvényének mihamarabb meg kell születnie.
– A gazdák sok biztató dolgot nem látnak a román kormánykoalíció agrárpolitikájában. A mezőgazdasági minisztérium eddigi ígéreteiből mi valósult meg?
– Elégedetlen vagyok a minisztérium munkájával. Ezt olyan szakemberként mondom, aki a háromszéki mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként hét mezőgazdasági tárcavezetővel dolgoztam. A törvényhozásban sem került napirendre olyan horderejű jogszabálytervezet, amely meghatározhatná a romániai agráriumot. A nagy gond az, hogy a koalíció létrejöttekor leszögezett agrárstratégiai kérdések csak papíron léteznek. Abban reménykedem, hogy a mezőgazdasági minisztérium magára talál, és végzi a dolgát. Végre van magyar államtitkárunk is, aki a minisztérium által kidolgozás alatt álló nemzeti vidékfejlesztési tervben az RMDSZ agrárstratégiáját képviseli.
– Mi a legsürgősebb kormányzati teendő az agrárágazatban?
– Minél hamarabb tisztába kell tenni az agrártámogatási rendszert, ami a koronavírus-járvány miatt felborult. Többek között ezért tüntettek a gazdák Bukarestben, mert az átmeneti nemzeti támogatásként ismert szakminisztériumi agrárcsomag költségvetését a minisztérium megnyirbálta, egyes tételeket a felére vágta, ami nagy érvágás a gazdák számára. A legdrasztikusabb csökkenés a szarvasmarhatartókat érte, ahol az állatonként járó támogatás jelképes összeggé vált, egy eurót jelent.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a minisztérium ezzel egy többéves anomáliát akart megszüntetni, ugyanis a gazdák a referenciaévnek számító 2013. január 31-én nyilvántartásba vett állatállomány alapján kapják azóta is a szubvenciót. Azóta viszont sokan eladták vagy levágták az állataikat, de a támogatást felveszik.
A baj az, hogy erről még nem született miniszteri rendelet, azt viszont már tudni lehet, hogy amikor ez a döntés a következő hetekben megjelenik, a gazdák az eddigi állattámogatás felét fogják kapni, és a másik felét jóval később… De minden más területen gond van a román állami forrásból származó agrártámogatásokkal. A minisztériumnak minél hamarabb tiszta vizet kell öntenie a pohárba, hogy a gazdák tervezhessenek.
Az erdélyi mezőgazdaságnak is hangsúlyosan meg kéne jelennie az új Nemzeti Vidékfejlesztési tervben
Fotó: Veres Nándor
– Mire lehet számítani európai uniós támogatások 2023. december 31. tartó, átmeneti időszakára vonatkozóan?
– Az uniós támogatások terén viszonylag tiszta a helyzet, a keretösszegek lényegesen nem változnak. A fiatal gazdák számára meghirdetett pályázatokban van néhány kisebb változás, de a következő másfél esztendőre minden marad a régiben. Igazából a 2023-ban életbe lépő új uniós büdzsé agrárpályázati rendszere fog átalakulni.
– Hogyan készül a kormány erre az új kihívásra? A nemzeti vidékfejlesztési tervben mennyire veszik figyelembe az erdélyi gazdák érdekeit?
– Uniós szempontból jó hír, hogy a leendő agrárstratégia egyértelműen a kis- és közepes családi gazdaságok irányába mozdul el. Ezt több uniós fórumon megfogalmazták, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a mezőgazdasági nagyvállalatok ellenében a kisebb családi gazdaságokat szeretné előnyös helyzetbe hozni. Ez igen kedvező az erdélyi mezőgazdaság számára, és én abban reménykedem, hogy a szakminisztérium által kidolgozandó új román agrárstratégia mindezt tartalmazni fogja. Erre nekünk, képviselőknek is van ráhatásunk, hiszen a parlamenti szakbizottságba meg szoktuk hívni a mezőgazdasági minisztert, illetve a szaktárca más tisztségviselőit, hogy érdemben tájékoztassanak a munkájukról. A vidék- és agrárfejlesztési stratégiát egyeztetni kell az Európai Bizottsággal, így várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, hiszen lesznek fejezetek, amelyet Brüsszelből visszaküldenek átdolgozásra.
– Az Európai Bizottság (EB) pár hete elvetette azt a román kérést, hogy a nemzeti újjáépítési terv keretében a kormány rehabilitálja az ország öntözőrendszerét. Az egyre aszályosabb évek beköszöntével mekkora érvágás ez a hazai mezőgazdaság számára?
– Az Európai Bizottság teljesen kivette a finanszírozható tervek közül az irrigációs rendszerek újjáépítését, mert azokat nem tartotta hatékonynak. Az EB nem az öntözés fontosságát kifogásolta, hanem azt a technológiát, amelyet Románia évtizedek óta használ. A hazai szakértőknek nyilván szét kellett volna nézniük Nyugat-Európában – Spanyolországban vagy Portugáliában például –, hogy felmérjék, ott hogyan működik az öntözés.
Szakmai szempontból ez a leghatékonyabb öntözési rendszer, amit az Unió finanszíroz. Nekünk ilyen tervünk nem volt. Ha egy ilyen elképzeléssel megy a román kormányfő Brüsszelbe, minden bizonnyal rábólintanak a megvalósítására. A 2023-tól kezdődő agrárpályázati ciklusban szeretnénk elérni azt, hogy az Európai Unió által elfogadott öntözési rendszerekre finanszírozást kapjunk. Nem vitás, hogy ez létkérdés a romániai mezőgazdaság számára, legyen szó a Bărăganról, a Bánságról vagy Erdély olyan területeiről, ahol jó eséllyel megoldható a korszerű öntözés.
– A székelyföldi mezőgazdaság szempontjából mit tart a legfontosabb lehetőségnek?
– Idén tavasszal részletes pityókatermesztési stratégiát dolgoztak ki közösen a gazdák és a nagyobb farmok szakemberei. Ebben a csomagban a vetőmagtermesztés fellendítésétől a megtermelt áru tárolására szolgáló korszerű hűtőházakig sok minden szerepel. A „pityókalobbi” megvan, és én bízom benne, hogy a terv életbe léptetéséhez megtaláljuk a szükséges pályázati finanszírozást is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!