Könczey Csaba: a gazdákat leginkább a bizonytalanság viseli meg
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
Kongatják a vészharangot a román mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek a gondokkal küszködő agrárágazat miatt. Több dél-romániai megye gazdái szerdán a Parlament előtt tüntettek traktorokkal. Könczei Csaba mezőgazdásszal, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjével az agrárstratégia különböző vetületeiről beszélgettünk.
2021. május 30., 15:452021. május 30., 15:45
– Dél-romániai gazdák tüntettek a héten Bukarestben, mert elfogadhatatlannak tartják az agrártámogatások csökkenését. A kormánykoalíció tagjaként hogyan vélekedik a gazdaszervezetek követeléseiről?
– A gazdatüntetést jogosnak tartom, a bő egy év óta tartó járványhelyzet nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket. Az elégedetlenség leghamarabb a dél-romániai Călărași és Ialomița megyében tört ki, miután a szántóföldi növényeket termesztők egy éve hiába várják a tavaly tavaszi, hatalmas szárazság miatt tönkrement termés kárpótlását. A pohár akkor telt be, amikor kiderült, hogy a mezőgazdasági minisztérium idei költségvetésében sem szerepel a tavalyi aszálykár kifizetése.
– Romániából jórészt hiányzik az agrárbiztosítás, és a nyugat-európai országoktól eltérően a gazdák az állami kártérítésre várnak. Hogyan lehet az immár évek óta fennálló visszás helyzetet rendezni?
– Nyugat-Európában sem teljesen piaci alapon működik az agrárbiztosítás. Országonként létezik egy mezőgazdasági garanciaalap, amelyet biztosítótársaságok kezelnek, és ebből finanszírozzák a mezőgazdasági kárpótlásokat. Nálunk is van ilyen elképzelés, de a mezőgazdasági alap hosszú évek óta csak tervként létezik.
Egyértelmű, hogy ezt a visszás helyzetet mihamarabb rendezni kell. Többedmagammal egy törvénytervezetet készítünk, amely a mezőgazdaság különböző területein jelentkező károk rendezését és az agrárbiztosítást emelné törvényerőre.
Hogy normális mederbe tereljük a gazdálkodást, az agrárbiztosítás és kárpótlás törvényének mihamarabb meg kell születnie.
– A gazdák sok biztató dolgot nem látnak a román kormánykoalíció agrárpolitikájában. A mezőgazdasági minisztérium eddigi ígéreteiből mi valósult meg?
– Elégedetlen vagyok a minisztérium munkájával. Ezt olyan szakemberként mondom, aki a háromszéki mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként hét mezőgazdasági tárcavezetővel dolgoztam. A törvényhozásban sem került napirendre olyan horderejű jogszabálytervezet, amely meghatározhatná a romániai agráriumot. A nagy gond az, hogy a koalíció létrejöttekor leszögezett agrárstratégiai kérdések csak papíron léteznek. Abban reménykedem, hogy a mezőgazdasági minisztérium magára talál, és végzi a dolgát. Végre van magyar államtitkárunk is, aki a minisztérium által kidolgozás alatt álló nemzeti vidékfejlesztési tervben az RMDSZ agrárstratégiáját képviseli.
– Mi a legsürgősebb kormányzati teendő az agrárágazatban?
– Minél hamarabb tisztába kell tenni az agrártámogatási rendszert, ami a koronavírus-járvány miatt felborult. Többek között ezért tüntettek a gazdák Bukarestben, mert az átmeneti nemzeti támogatásként ismert szakminisztériumi agrárcsomag költségvetését a minisztérium megnyirbálta, egyes tételeket a felére vágta, ami nagy érvágás a gazdák számára. A legdrasztikusabb csökkenés a szarvasmarhatartókat érte, ahol az állatonként járó támogatás jelképes összeggé vált, egy eurót jelent.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a minisztérium ezzel egy többéves anomáliát akart megszüntetni, ugyanis a gazdák a referenciaévnek számító 2013. január 31-én nyilvántartásba vett állatállomány alapján kapják azóta is a szubvenciót. Azóta viszont sokan eladták vagy levágták az állataikat, de a támogatást felveszik.
A baj az, hogy erről még nem született miniszteri rendelet, azt viszont már tudni lehet, hogy amikor ez a döntés a következő hetekben megjelenik, a gazdák az eddigi állattámogatás felét fogják kapni, és a másik felét jóval később… De minden más területen gond van a román állami forrásból származó agrártámogatásokkal. A minisztériumnak minél hamarabb tiszta vizet kell öntenie a pohárba, hogy a gazdák tervezhessenek.
Az erdélyi mezőgazdaságnak is hangsúlyosan meg kéne jelennie az új Nemzeti Vidékfejlesztési tervben
Fotó: Veres Nándor
– Mire lehet számítani európai uniós támogatások 2023. december 31. tartó, átmeneti időszakára vonatkozóan?
– Az uniós támogatások terén viszonylag tiszta a helyzet, a keretösszegek lényegesen nem változnak. A fiatal gazdák számára meghirdetett pályázatokban van néhány kisebb változás, de a következő másfél esztendőre minden marad a régiben. Igazából a 2023-ban életbe lépő új uniós büdzsé agrárpályázati rendszere fog átalakulni.
– Hogyan készül a kormány erre az új kihívásra? A nemzeti vidékfejlesztési tervben mennyire veszik figyelembe az erdélyi gazdák érdekeit?
– Uniós szempontból jó hír, hogy a leendő agrárstratégia egyértelműen a kis- és közepes családi gazdaságok irányába mozdul el. Ezt több uniós fórumon megfogalmazták, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a mezőgazdasági nagyvállalatok ellenében a kisebb családi gazdaságokat szeretné előnyös helyzetbe hozni. Ez igen kedvező az erdélyi mezőgazdaság számára, és én abban reménykedem, hogy a szakminisztérium által kidolgozandó új román agrárstratégia mindezt tartalmazni fogja. Erre nekünk, képviselőknek is van ráhatásunk, hiszen a parlamenti szakbizottságba meg szoktuk hívni a mezőgazdasági minisztert, illetve a szaktárca más tisztségviselőit, hogy érdemben tájékoztassanak a munkájukról. A vidék- és agrárfejlesztési stratégiát egyeztetni kell az Európai Bizottsággal, így várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, hiszen lesznek fejezetek, amelyet Brüsszelből visszaküldenek átdolgozásra.
– Az Európai Bizottság (EB) pár hete elvetette azt a román kérést, hogy a nemzeti újjáépítési terv keretében a kormány rehabilitálja az ország öntözőrendszerét. Az egyre aszályosabb évek beköszöntével mekkora érvágás ez a hazai mezőgazdaság számára?
– Az Európai Bizottság teljesen kivette a finanszírozható tervek közül az irrigációs rendszerek újjáépítését, mert azokat nem tartotta hatékonynak. Az EB nem az öntözés fontosságát kifogásolta, hanem azt a technológiát, amelyet Románia évtizedek óta használ. A hazai szakértőknek nyilván szét kellett volna nézniük Nyugat-Európában – Spanyolországban vagy Portugáliában például –, hogy felmérjék, ott hogyan működik az öntözés.
Szakmai szempontból ez a leghatékonyabb öntözési rendszer, amit az Unió finanszíroz. Nekünk ilyen tervünk nem volt. Ha egy ilyen elképzeléssel megy a román kormányfő Brüsszelbe, minden bizonnyal rábólintanak a megvalósítására. A 2023-tól kezdődő agrárpályázati ciklusban szeretnénk elérni azt, hogy az Európai Unió által elfogadott öntözési rendszerekre finanszírozást kapjunk. Nem vitás, hogy ez létkérdés a romániai mezőgazdaság számára, legyen szó a Bărăganról, a Bánságról vagy Erdély olyan területeiről, ahol jó eséllyel megoldható a korszerű öntözés.
– A székelyföldi mezőgazdaság szempontjából mit tart a legfontosabb lehetőségnek?
– Idén tavasszal részletes pityókatermesztési stratégiát dolgoztak ki közösen a gazdák és a nagyobb farmok szakemberei. Ebben a csomagban a vetőmagtermesztés fellendítésétől a megtermelt áru tárolására szolgáló korszerű hűtőházakig sok minden szerepel. A „pityókalobbi” megvan, és én bízom benne, hogy a terv életbe léptetéséhez megtaláljuk a szükséges pályázati finanszírozást is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!