Könczey Csaba: a gazdákat leginkább a bizonytalanság viseli meg
Fotó: Facebook/Könczei Csaba
Kongatják a vészharangot a román mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek a gondokkal küszködő agrárágazat miatt. Több dél-romániai megye gazdái szerdán a Parlament előtt tüntettek traktorokkal. Könczei Csaba mezőgazdásszal, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjével az agrárstratégia különböző vetületeiről beszélgettünk.
2021. május 30., 15:452021. május 30., 15:45
– Dél-romániai gazdák tüntettek a héten Bukarestben, mert elfogadhatatlannak tartják az agrártámogatások csökkenését. A kormánykoalíció tagjaként hogyan vélekedik a gazdaszervezetek követeléseiről?
– A gazdatüntetést jogosnak tartom, a bő egy év óta tartó járványhelyzet nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági termelőket. Az elégedetlenség leghamarabb a dél-romániai Călărași és Ialomița megyében tört ki, miután a szántóföldi növényeket termesztők egy éve hiába várják a tavaly tavaszi, hatalmas szárazság miatt tönkrement termés kárpótlását. A pohár akkor telt be, amikor kiderült, hogy a mezőgazdasági minisztérium idei költségvetésében sem szerepel a tavalyi aszálykár kifizetése.
– Romániából jórészt hiányzik az agrárbiztosítás, és a nyugat-európai országoktól eltérően a gazdák az állami kártérítésre várnak. Hogyan lehet az immár évek óta fennálló visszás helyzetet rendezni?
– Nyugat-Európában sem teljesen piaci alapon működik az agrárbiztosítás. Országonként létezik egy mezőgazdasági garanciaalap, amelyet biztosítótársaságok kezelnek, és ebből finanszírozzák a mezőgazdasági kárpótlásokat. Nálunk is van ilyen elképzelés, de a mezőgazdasági alap hosszú évek óta csak tervként létezik.
Egyértelmű, hogy ezt a visszás helyzetet mihamarabb rendezni kell. Többedmagammal egy törvénytervezetet készítünk, amely a mezőgazdaság különböző területein jelentkező károk rendezését és az agrárbiztosítást emelné törvényerőre.
Hogy normális mederbe tereljük a gazdálkodást, az agrárbiztosítás és kárpótlás törvényének mihamarabb meg kell születnie.
– A gazdák sok biztató dolgot nem látnak a román kormánykoalíció agrárpolitikájában. A mezőgazdasági minisztérium eddigi ígéreteiből mi valósult meg?
– Elégedetlen vagyok a minisztérium munkájával. Ezt olyan szakemberként mondom, aki a háromszéki mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként hét mezőgazdasági tárcavezetővel dolgoztam. A törvényhozásban sem került napirendre olyan horderejű jogszabálytervezet, amely meghatározhatná a romániai agráriumot. A nagy gond az, hogy a koalíció létrejöttekor leszögezett agrárstratégiai kérdések csak papíron léteznek. Abban reménykedem, hogy a mezőgazdasági minisztérium magára talál, és végzi a dolgát. Végre van magyar államtitkárunk is, aki a minisztérium által kidolgozás alatt álló nemzeti vidékfejlesztési tervben az RMDSZ agrárstratégiáját képviseli.
– Mi a legsürgősebb kormányzati teendő az agrárágazatban?
– Minél hamarabb tisztába kell tenni az agrártámogatási rendszert, ami a koronavírus-járvány miatt felborult. Többek között ezért tüntettek a gazdák Bukarestben, mert az átmeneti nemzeti támogatásként ismert szakminisztériumi agrárcsomag költségvetését a minisztérium megnyirbálta, egyes tételeket a felére vágta, ami nagy érvágás a gazdák számára. A legdrasztikusabb csökkenés a szarvasmarhatartókat érte, ahol az állatonként járó támogatás jelképes összeggé vált, egy eurót jelent.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a minisztérium ezzel egy többéves anomáliát akart megszüntetni, ugyanis a gazdák a referenciaévnek számító 2013. január 31-én nyilvántartásba vett állatállomány alapján kapják azóta is a szubvenciót. Azóta viszont sokan eladták vagy levágták az állataikat, de a támogatást felveszik.
A baj az, hogy erről még nem született miniszteri rendelet, azt viszont már tudni lehet, hogy amikor ez a döntés a következő hetekben megjelenik, a gazdák az eddigi állattámogatás felét fogják kapni, és a másik felét jóval később… De minden más területen gond van a román állami forrásból származó agrártámogatásokkal. A minisztériumnak minél hamarabb tiszta vizet kell öntenie a pohárba, hogy a gazdák tervezhessenek.
Az erdélyi mezőgazdaságnak is hangsúlyosan meg kéne jelennie az új Nemzeti Vidékfejlesztési tervben
Fotó: Veres Nándor
– Mire lehet számítani európai uniós támogatások 2023. december 31. tartó, átmeneti időszakára vonatkozóan?
– Az uniós támogatások terén viszonylag tiszta a helyzet, a keretösszegek lényegesen nem változnak. A fiatal gazdák számára meghirdetett pályázatokban van néhány kisebb változás, de a következő másfél esztendőre minden marad a régiben. Igazából a 2023-ban életbe lépő új uniós büdzsé agrárpályázati rendszere fog átalakulni.
– Hogyan készül a kormány erre az új kihívásra? A nemzeti vidékfejlesztési tervben mennyire veszik figyelembe az erdélyi gazdák érdekeit?
– Uniós szempontból jó hír, hogy a leendő agrárstratégia egyértelműen a kis- és közepes családi gazdaságok irányába mozdul el. Ezt több uniós fórumon megfogalmazták, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a mezőgazdasági nagyvállalatok ellenében a kisebb családi gazdaságokat szeretné előnyös helyzetbe hozni. Ez igen kedvező az erdélyi mezőgazdaság számára, és én abban reménykedem, hogy a szakminisztérium által kidolgozandó új román agrárstratégia mindezt tartalmazni fogja. Erre nekünk, képviselőknek is van ráhatásunk, hiszen a parlamenti szakbizottságba meg szoktuk hívni a mezőgazdasági minisztert, illetve a szaktárca más tisztségviselőit, hogy érdemben tájékoztassanak a munkájukról. A vidék- és agrárfejlesztési stratégiát egyeztetni kell az Európai Bizottsággal, így várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, hiszen lesznek fejezetek, amelyet Brüsszelből visszaküldenek átdolgozásra.
– Az Európai Bizottság (EB) pár hete elvetette azt a román kérést, hogy a nemzeti újjáépítési terv keretében a kormány rehabilitálja az ország öntözőrendszerét. Az egyre aszályosabb évek beköszöntével mekkora érvágás ez a hazai mezőgazdaság számára?
– Az Európai Bizottság teljesen kivette a finanszírozható tervek közül az irrigációs rendszerek újjáépítését, mert azokat nem tartotta hatékonynak. Az EB nem az öntözés fontosságát kifogásolta, hanem azt a technológiát, amelyet Románia évtizedek óta használ. A hazai szakértőknek nyilván szét kellett volna nézniük Nyugat-Európában – Spanyolországban vagy Portugáliában például –, hogy felmérjék, ott hogyan működik az öntözés.
Szakmai szempontból ez a leghatékonyabb öntözési rendszer, amit az Unió finanszíroz. Nekünk ilyen tervünk nem volt. Ha egy ilyen elképzeléssel megy a román kormányfő Brüsszelbe, minden bizonnyal rábólintanak a megvalósítására. A 2023-tól kezdődő agrárpályázati ciklusban szeretnénk elérni azt, hogy az Európai Unió által elfogadott öntözési rendszerekre finanszírozást kapjunk. Nem vitás, hogy ez létkérdés a romániai mezőgazdaság számára, legyen szó a Bărăganról, a Bánságról vagy Erdély olyan területeiről, ahol jó eséllyel megoldható a korszerű öntözés.
– A székelyföldi mezőgazdaság szempontjából mit tart a legfontosabb lehetőségnek?
– Idén tavasszal részletes pityókatermesztési stratégiát dolgoztak ki közösen a gazdák és a nagyobb farmok szakemberei. Ebben a csomagban a vetőmagtermesztés fellendítésétől a megtermelt áru tárolására szolgáló korszerű hűtőházakig sok minden szerepel. A „pityókalobbi” megvan, és én bízom benne, hogy a terv életbe léptetéséhez megtaláljuk a szükséges pályázati finanszírozást is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!