Megtámadták. Abszurd helyzet állt elő, miután a Romániai Olaszok Egyesülete bírósághoz fordult Siegfried Mureşan miniszterelnökké jelölése miatt
Fotó: Freepik
Furcsa helyzet állt elő Romániában, miután egy kisebbségi szervezet bírósághoz fordult, azt kérve, hogy érvénytelenítsék Nicuşor Dan államfő rendeletét, amellyel kormányalakítással bízta meg Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselőt.
2026. szeptember 25., 08:582026. szeptember 25., 08:58
2026. szeptember 25., 10:402026. szeptember 25., 10:40
Az abszurd ügy főszereplője a Romániai Olaszok Egyesülete (RO.AS.IT), amely a bukaresti ítélőtáblán támadta meg a rendeletet, még kedden.
A 770/2026 számú rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tárgyalást, amelyben az elnöki hivatal és a Hivatalos Közlöny Igazgatósága szerepel alperesként, szeptember 28-ára, azaz hétfőre tűzték ki.
A Romániai Olaszok Egyesülete egy magánjogi, közhasznú nemzeti kisebbségi egyesület, az egyetlen hivatalosan elismert szervezet, amely Románia olasz nemzeti kisebbségét képviseli.
Az 1993-ban Suceavában alapított szervezet a sajtóközlemény szerint a Románia területén az idők folyamán letelepedett történelmi olasz bevándorlói közösségek jogutódjaként működik.
Az egyesület állami támogatást kap a román kormánytól (az Etnikai Kapcsolatok Főosztályán keresztül), és az alkotmány biztosít számára egy képviselői helyet a román parlamentben a kisebbség képviseletére.
A Romániai Olaszok Egyesületének alapítója Mircea Grosaru, Ioana Grosaru férje és Andi Grosaru édesapja, aki szintén parlamenti képviselő volt 2004-től 2014-ben bekövetkezett haláláig.
A Hivatalos Közlönyben közzétett 216/2026. számú határozat szerint a Romániai Olaszok Egyesülete 3 890 860 lej támogatást kap.
Ez a legkisebb támogatás az összes nemzeti kisebbségi szervezet közül, de az összeget a RO.AS.IT. Egyesület kezeli.
Egyébként ugyanez az egyesület 2026. április 14-én fellebbezést nyújtott be a főbb ügyészségek (DNA, Főügyészség és DIICOT) vezetőinek kinevezéséről szóló, Nicuşor Dan elnök által aláírt rendeletek ellen.
Ebben az ügyben a bíróság a döntéshozatalt szeptember 28-ra halasztotta.
A románok által vezetett „olasz” egyesület által benyújtott kereset abszurditására a közismert korábbi bíró, Cristi Dănileţ hívta fel a figyelmet.
„Az alkotmánybírók kinevezésének bírósági megtámadásával kapcsolatos ostobaság után most látom, hogy a miniszterelnök kinevezését is megtámadják. Remélem, nem ismét egy ügyvéd áll e mögött a furcsa, de eleve kudarcra ítélt ötlet mögött. Emlékeztetem, hogy a joghallgatók már az első évtől kezdve megtanulják, hogy az elnöki rendeletek nem támadhatók meg, ha közhatalmi intézkedésekről van szó. Tehát amikor egy alkotmányos hatóság alkotmányos közhatalmi intézkedést hoz, a rendes bíróságnak ehhez semmi köze nincs” – mutatott rá Cristi Dănileţ.
Mint ismeretes,
Ehhez az adott kisebbség szervezetének indulnia kell a választáson, és meg kell kapnia az egy képviselői hely megszerzéséhez szükséges átlagos szavazatszám legalább 5 százalékát.
A kisebbségi frakció 19 fős, és rendszerint a hivatalban levő kormányt támogatja.
A kisebbségek képviselete kapcsán gyakran merült fel az etnobiznisz vádja, mivel előfordul, hogy egy adott kisebbség képviseletében nem az illető kisebbséghez tartozó személyek lépnek fel.
Bár van dokumentált olasz felmenőre vonatkozó családi állítás, a Grosaru család olasz származása nem olyan egyértelműen bizonyított, mint ahogy a RO.AS.IT. hivatalos kommunikációja alapján elsőre tűnhet.
Mircea Grosaru (1952–2014), a RO.AS.IT. egykori vezetője és az olasz kisebbség parlamenti képviselője Buhuși-ban született, tehát romániai születésű volt. A román sajtóban 2012-ben vita alakult ki arról, hogy valóban rendelkezik-e olasz felmenőkkel.
Fia, Andi-Gabriel Grosaru már egy másik, részletesebb családfát ismertetett: saját elmondása szerint dédapja Angelo Marenzo, 1863-ban Olaszországban született, feleségével, Maria Marenzóval 1886 körül telepedett le Râmnicu Săratban. A család állítása szerint az olasz vezetéknevet később Marenschi alakban románosították.
Érdekes ellentmondás, hogy Mircea Grosaru és fia nyilvánosan ismertetett származási története nem teljesen azonos: Mircea a Lorenzo Masseri-vonalat említette, Andi pedig az Angelo Marenzo/Marenzi-vonalat. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy bármelyik állítás hamis, de azt igen, hogy az eredettörténet nem teljesen tisztázott.
A RO.AS.IT. saját történeti anyaga ezzel szemben következetesen olasz eredetű családként és az olasz közösség képviselőjeként mutatja be a Grosarukat.
Az egyéb, általános témakörök mellett többek között a kisebbségek jogainak szavatolására, sőt bővítésére is kitér a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök és az őt támogató három párt tervezett kormányprogramja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!