Művelődéstörténeti időutazáson vehettek részt azok, akik csütörtökön este ellátogattak a kolozsvári Bulgakov kávézóba, a Tokos Zenekar népzenei estjére.
2017. január 15., 16:532017. január 15., 16:53
A fedett teraszt zsúfolásig megtöltő közönséget Kelemen László népzenész, zeneszerző, a Hagyományok Házának főigazgatója kalauzolta végig a magyar történelmen, így mutatva rá az erdélyi és magyarországi népzenei, cigányzenei előadásmódok közötti különbségekre. Mondandóját a Magyar Állami Népi Együttes zenészei, Pál István „Szalonna\" és Ürmös Sándor, illetve helyi zenészek segítségével illusztrálta.
A népzenei „mese\" kiindulópontja a török hódoltság kora volt, mikor Magyarország keleti része, az Erdélyi Nagyfejedelemség, illetve a Habsburg-uralom alá került nyugati rész a zene fejlődése szempontjából is elszakadt egymástól. „A két országrész teljesen más kulturális útra tévedt\" - fogalmazott az előadó. Míg Nyugaton újabbnál-újabb zenei divatok honosultak meg, Erdélyben fennmaradt a taljánok által behozott reneszánsz stílus, melyet zsidó és cigány vándorzenészek terjesztettek. Ez képezi az Erdély-szerte közös, folytonos zenei hagyomány alapját, melyet minden nemzetiség magáénak vall, a Mezőségen a románok ugyanúgy elfogadják, mint a magyarok, hívta fel a figyelmet az előadó.
Míg Nyugaton a bécsi vonósnégyes kultúra és a cimbalom terjedésével megszületett a verbunkos zene, Erdélyben a középkori nemesi táncokból kialakult magyar táncok virágoztak, a ritka magyar, a sűrű magyar és a lassú magyar. „Ez a zenei folytonosság 1848-ig a nemzeti öntudat ébredéséig tartott, amikor megszületett a nemzeti tánc iránti igény, melyet a budapesti táncmesterek a szatmári csárdásban találtak meg\" – mondta a népzenész. Így terjedt el Kárpát-medence-szerte a csárdás, majd a kiegyezés korában a magyar nóta.
Ekkor már az erdélyi hagyományt sem hagyta érintetlenül a beáramló új zenei divat, s mivel a cigányzenészeknek nem volt kottájuk, a korábbi dallamokat „igazították rá\" a csárdásra, majd a folklór elkezdett a magyar nóta felé „szűkülni\". Kelemen László szerint Erdélyben – ahol az újítás nagyobb ellenállásba ütközött - „saját képükre formálják\" a bejövő zenét. Ez később a média hatására egységesül, művészetellenes vonásokat vesz fel – eltűnnek a díszítések -, hogy aztán a negatív folyamatnak a táncházmozgalom megjelenése vessen véget. „Ezek voltunk mi, akik úgy gondoltuk, hogy ez a zenei hagyományt át kell adni a következő nemzedéknek\" - zárta előadását Kelemen László, közös muzsikálásra, táncolásra invitálva közönséget.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!