A Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent regényéből készült brit filmet január 27-étől láthatja a nagyközönség a nagy-britanniai mozikban.
2017. január 03., 11:482017. január 03., 11:48
A marosvásárhelyi származású szerző regényében, amely világszerte népszerűvé vált, és amelyet több tucat nyelvre fordítottak le, a 12 éves Dzsátá perspektívájából érzékelhetőek egy fiktív, de a romániaira erősen emlékeztető diktatúra mindennapjai.
„A fehér királyt két nappal a Brexit-szavazás előtt mutatták be az edinburgh-i filmfesztiválon. A Dzsátá nagyapját alakító Jonathan Pryce arról beszélt a közönségnek, hogy a zárt és elszigetelt társadalmat bemutató film, amit a rendezők egy harminc éve diktatúra uralta, fiktív Angliába helyeztek át, hirtelen nagyon aktuálissá vált, úgy nézzék, hogy figyeljenek a zárt társadalmak tanulságaira, a diktatúra veszélyeire. Azt hiszem, azóta még aktuálisabbá vált számukra is ez a történet” – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Dragomán György annak kapcsán, hogy nemsokára a nagyközönség is megtekintheti a regényéből készült filmet.
A kamaszkort megnehezítő élethelyzetek
Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988-ban telepedett át családjával Magyarországra. Több regényében is visszaköszön a romániai diktatúra témája. A József Attila-díjas író A fehér király című, nagy sikerű regénye arra keres választ, miként dolgozza fel a kamasz, hogy apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába, hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket, és hogy milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben.
A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel, a főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.
„Kicsit sci-fis felfogás”
A regényt az Egyesült Királyságban is kiadták, így került az angol rövidfilmes Alex Helfrecht kezébe, akit annyira megihletett, hogy elhatározta, nagyjátékfilmet készít belőle. A Helfrecht és az ugyancsak filmes hitvese, Jörg Tittel rendezésében készült adaptációban a történet főhősét, Dzsatát a 12 éves Lorenzo Allchurch, míg női főszereplőként az anyját a modellből lett színésznő, Agyness Deyn alakítja. A mellékszereplőket olyan kiváló színészek játsszák, mint Olivia Williams, Jonathan Pryce, Fiona Shaw, Greta Scacchi és Ross Partridge. A Magyarországon forgatott brit produkció címe A fehér király angol megfelelője, vagyis The White King lett. Korábban Dragomán kedvezően nyilatkozott a forgatókönyvről.
„Annyira más, mint amit gondoltam, hogy tényleg izgalommal várom, mi lesz belőle. Úgy képzelik, mintha Angliában harminc évig kommunizmus lett volna, és a film cselekménye ezt követően játszódna. Nagyon érdekes felfogás, kicsit sci-fis. Nem bánom, mert nem biztos, hogy A fehér király Erdélyben játszódik, ha valaki sci-fiként akarja olvasni, olvassa úgy” – nyilatkozta korábban a Hvg.hu-nak Dragomán György.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!