Miközben a munkáltatók ellenzik a nagyobb arányú emelést, a szakszervezetek már régóta ezer lejes minimálbért követelnek, amely még ez esetben is eltörpülne az EU-ban legmagasabb, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest. A hazai jövedelemszintet jól jellemzi, hogy a januártól érvényes, 101 ezer forintos magyarországi minimálbér majdnem azonos az 1600 lejes romániai átlagbérrel, amely a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb.
2014. január 12., 20:022014. január 12., 20:02
Még mindig a második legalacsonyabb a román minimálbér az Európai Unió tagállamai közül azután, hogy a kormány ötven lejjel megemelte 2014 januárjától. Ennek megfelelően Romániában 850 lejre (189 euró) nőtt a bruttó országos minimálbér, amely csak a 160 eurós bolgár minimálbért előzi meg az EU-ban.
A Victor Ponta vezette balliberális kormány az ősszel állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy 2014-ben két lépcsőben kilencszáz lejre emeli a minimálbért. A januári növekedés több mint 800 ezer alkalmazottat érint, közülük mintegy 240 ezren közalkalmazottak, 566 ezer személy pedig a magánszférában dolgozik. A július elsején esedékes újabb ötven lejes emelés már egymillió alkalmazottnak jelent jövedelem-növekedést.
A minimálbér emelésétől 344 ezer lejes költségvetési többletbevételt remél a kormány, a többlet a versenyszféra magasabb adóterheiből és a minimálbér függvényében megállapított közlekedési bírságok növekedéséből származhat. A közlekedési vétségekért járó büntetőpontok után fizetendő összeg ugyanis a mindenkori minimálbér tíz százaléka, így egy büntetőpont értéke az eddigi 80 lej helyett januártól 85 lejre, júliustól pedig 90 lejre emelkedik.
A munkáltatók legfeljebb három százalékos minimálbér-emelést támogattak, ami szerintük nagy vonalakban fedezné az infláció növekedését, továbbá megőrizné a lakosság vásárlóerejét. Cristian Pârvan, a romániai üzletemberek egyesületének főtitkára úgy véli, a minimálbér magasabb arányú emelése bizonyos ágazatokban – például építőipar, kereskedelem, vendéglátóipar – munkahelyek megszűntetéséhez és a feketemunka elburjánzásához vezetne.
Ezzel szemben a jövedelmek közötti szakadékok felszámolása érdekében a szakszervezetek már évek óta követelik az ezer lejes minimálbért. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke felhívta a figyelmet, hogy a romániai alkalmazottak mintegy hatvan százaléka hivatalosan minimálbér körüli javadalmazásban részesül.
„Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók többsége a szürkegazdaságban tevékenykedik, emiatt a munkaerőpiaci adócsalás mértéke eléri a hazai össztermék (GDP) 15 százalékát\" – állapította meg a bukaresti szakszervezeti vezető, aki szerint a nagyobb arányú minimálbér-emelés hozzájárulna a szürkegazdaság kifehérítéséhez. A szakszervezetek emlékeztetnek: bár a hazai minimálbér 145 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig eltörpül a kontinensen legmagasabbnak számító, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest.
Egyébként az 1600 lejes romániai nettó átlagbér mindössze 75 lejjel haladja meg a januártól érvényes, 101 500 forintos magyarországi minimálbért. Ráadásul az átlagos jövedelemszintek között jelentős különbségek érhetők tetten az országban régiónként. A legnagyobb szakadék a főváros és a vidék között tátong: miközben Bukarestben a nettó átlagfizetés eléri a 2200 lejt, a rangsorban következő Gorj, valamint Kolozs és Szeben megyében 1600 lej körül mozog az átlagbér.
Az ország legszegényebb régiójának Moldva számít: a keleti megyékben az ezer lejt alig meghaladó nettó átlagkereset a felét sem teszi ki a bukaresti munkavállalók által hazavitt összegnek. A legrosszabbul mégis a székelyföldi Hargita megyében keresnek a munkavállalók: a nyolcvan százalékos arányban magyarok lakta megyében regisztrált 1092 lejes nettó átlagfizetés a legalacsonyabbnak számít országos viszonylatban. Kovászna megye 1204 lejes átlagbérével 28. a 41 megye rangsorában, míg Marosban 1327 az átlagkereset, ami a 15. helyre elegendő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A gazdasági helyzet ősszel kezdhet javulni, az infláció csökkenésével párhuzamosan – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!