
Miközben a munkáltatók ellenzik a nagyobb arányú emelést, a szakszervezetek már régóta ezer lejes minimálbért követelnek, amely még ez esetben is eltörpülne az EU-ban legmagasabb, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest. A hazai jövedelemszintet jól jellemzi, hogy a januártól érvényes, 101 ezer forintos magyarországi minimálbér majdnem azonos az 1600 lejes romániai átlagbérrel, amely a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb.
2014. január 12., 20:022014. január 12., 20:02
Még mindig a második legalacsonyabb a román minimálbér az Európai Unió tagállamai közül azután, hogy a kormány ötven lejjel megemelte 2014 januárjától. Ennek megfelelően Romániában 850 lejre (189 euró) nőtt a bruttó országos minimálbér, amely csak a 160 eurós bolgár minimálbért előzi meg az EU-ban.
A Victor Ponta vezette balliberális kormány az ősszel állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy 2014-ben két lépcsőben kilencszáz lejre emeli a minimálbért. A januári növekedés több mint 800 ezer alkalmazottat érint, közülük mintegy 240 ezren közalkalmazottak, 566 ezer személy pedig a magánszférában dolgozik. A július elsején esedékes újabb ötven lejes emelés már egymillió alkalmazottnak jelent jövedelem-növekedést.
A minimálbér emelésétől 344 ezer lejes költségvetési többletbevételt remél a kormány, a többlet a versenyszféra magasabb adóterheiből és a minimálbér függvényében megállapított közlekedési bírságok növekedéséből származhat. A közlekedési vétségekért járó büntetőpontok után fizetendő összeg ugyanis a mindenkori minimálbér tíz százaléka, így egy büntetőpont értéke az eddigi 80 lej helyett januártól 85 lejre, júliustól pedig 90 lejre emelkedik.
A munkáltatók legfeljebb három százalékos minimálbér-emelést támogattak, ami szerintük nagy vonalakban fedezné az infláció növekedését, továbbá megőrizné a lakosság vásárlóerejét. Cristian Pârvan, a romániai üzletemberek egyesületének főtitkára úgy véli, a minimálbér magasabb arányú emelése bizonyos ágazatokban – például építőipar, kereskedelem, vendéglátóipar – munkahelyek megszűntetéséhez és a feketemunka elburjánzásához vezetne.
Ezzel szemben a jövedelmek közötti szakadékok felszámolása érdekében a szakszervezetek már évek óta követelik az ezer lejes minimálbért. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke felhívta a figyelmet, hogy a romániai alkalmazottak mintegy hatvan százaléka hivatalosan minimálbér körüli javadalmazásban részesül.
„Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók többsége a szürkegazdaságban tevékenykedik, emiatt a munkaerőpiaci adócsalás mértéke eléri a hazai össztermék (GDP) 15 százalékát\" – állapította meg a bukaresti szakszervezeti vezető, aki szerint a nagyobb arányú minimálbér-emelés hozzájárulna a szürkegazdaság kifehérítéséhez. A szakszervezetek emlékeztetnek: bár a hazai minimálbér 145 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig eltörpül a kontinensen legmagasabbnak számító, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest.
Egyébként az 1600 lejes romániai nettó átlagbér mindössze 75 lejjel haladja meg a januártól érvényes, 101 500 forintos magyarországi minimálbért. Ráadásul az átlagos jövedelemszintek között jelentős különbségek érhetők tetten az országban régiónként. A legnagyobb szakadék a főváros és a vidék között tátong: miközben Bukarestben a nettó átlagfizetés eléri a 2200 lejt, a rangsorban következő Gorj, valamint Kolozs és Szeben megyében 1600 lej körül mozog az átlagbér.
Az ország legszegényebb régiójának Moldva számít: a keleti megyékben az ezer lejt alig meghaladó nettó átlagkereset a felét sem teszi ki a bukaresti munkavállalók által hazavitt összegnek. A legrosszabbul mégis a székelyföldi Hargita megyében keresnek a munkavállalók: a nyolcvan százalékos arányban magyarok lakta megyében regisztrált 1092 lejes nettó átlagfizetés a legalacsonyabbnak számít országos viszonylatban. Kovászna megye 1204 lejes átlagbérével 28. a 41 megye rangsorában, míg Marosban 1327 az átlagkereset, ami a 15. helyre elegendő.
Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.
Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.
Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.
Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.
Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.
Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.
Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.
A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?
Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.
szóljon hozzá!