A pálinka földrajzi árujelző erdélyi használatával kapcsolatban a tárgyalások szeptemberben, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) bevonásával folytatódnak – erősítette meg a magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére.
2016. augusztus 09., 19:232016. augusztus 09., 19:23
2016. augusztus 09., 19:382016. augusztus 09., 19:38
A hírügynökség azt követően kérdezte a szaktárcát, hogy a Krónika beszámolt a minisztérium illetékesei és az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői között lezajlott pénteki egyeztetésről.
Mint ismeretes, Dezső Tibor, az Erdélyi Pálinka Lovagrend szakmai vezetője lapunknak elmondta, a megbeszélések nyomán van remény arra, hogy hamarosan Erdélyben is fel lehet írni a címkékre a pálinka terméknevet. Dezső arról is tájékoztatott, hogy a következő – szeptember közepére tervezett – megbeszélésig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják az eredetvédelem erdélyi kiterjesztésének folyamatát.
A Földművelésügyi Minisztérium mintegy kiegészítve ezt, az MTI-nek jelezte, addig a Pálinka Nemzeti Tanács külön munkacsoportot hoz létre, a döntéshozatal előkészítése pedig ezt követően indul meg.
Mint ismeretes, hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható.
Az uniós eredtvédettségi dokumentumba foglalt hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vad gyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében viszont lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!