Bolojan szerint jövőre a hatékony adóbegyűjtésre, az adóelkerülés visszaszorítására és az uniós források lehívására kell összpontosítani
Fotó: Orbán Orsolya
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
2025. december 11., 12:302025. december 11., 12:30
Bolojan ugyanakkor emlékeztetett, hogy a a 2026-os büdzsé elfogadása a parlamenti eljárásoktól függ, a törvényhozásnak ugyanis előtte jóvá kell hagynia minden olyan tervezetet, amely megteremti a feltételeket egy kiszámítható és a deficitcél teljesítését lehetővé tevő költségvetés kidolgozásához.
A B1 televíziónak adott interjúban a miniszterelnök egyúttal leszögezte:
Rendkívül fontosnak nevezte emellett a szigorú költségvetési fegyelem fenntartását és a kiadások csökkentését is.
Elfogadta a kormány szerdai ülésén a költségvetés-kiigazítást – közölte az ülést követő sajtótájékoztatón Alexandru Nazare pénzügyminiszter. Nazare elmondta azt is, hogy a kormány nem tervez adóemelést 2026-ban.
Rámutatott arra is, hogy a nagy deficit miatt a további hitelfelvétel elkerülhetetlen, de nem mindegy, hogy mekkora kamattal jut kölcsönhöz az ország.
„Ha a kamatkiadások csökkennek, több pénz jut beruházásokra, fejlesztésre, a közszolgáltatások javítására. Ehhez azonban pontos tervezésre van szükség, csak így érhető el, hogy az ország tudja tartani a kitűzött hiánycélt” – idézte Bolojan nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a költségvetés kidolgozása után dönt arról, hogy a kormánykoalíció tagja marad, vagy kilép – jelentette ki kedden a párt elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!