
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország nem tartja tiszteletben azt a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást, amely a szerbiai román kisebbség jogait biztosítja.
2016. augusztus 17., 12:382016. augusztus 17., 12:38
2016. augusztus 17., 13:302016. augusztus 17., 13:30
A volt elnök a marosfői ortodox kolostorban megrendezett nyári egyetem keretében fejtette ki véleményét a kisebbségi kérdésekről; kedd esti előadását az Agerpres hírügynökség idézte.
„Románia megteheti, hogy a tárgyalások lezárultakor ne ratifikálja Szerbia csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem teljesül a (kétoldalú kisebbségi) megállapodás minden pontja. Románia nagyon erős eszközzel rendelkezik, mert megakadályozhatja Szerbia csatlakozását\" – idézte Băsescut az MTI.
A Nép Mozgalom (PMP) párt vezetője arra a kétoldalú megállapodásra utalt, amelyet 2012 márciusában Brüsszelben írtak alá a két ország képviselői. Románia akkor a román kisebbség jogainak tiszteletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását.
Románia korábban azt sérelmezte, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völgyi román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Belgrád ezt a közösséget vlach kisebbségnek tekinti, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaságban élő bánáti román kisebbség tagjai.
A moldvai csángókhoz hasonló, szórt identitású népcsoport lélekszámát negyedmillióra becsülik, a 2012-es szerbiai népszámláláson azonban csak 35 330-an vallották magukat vlachnak, és 29 332-en románnak.
Mint arról a Krónika is beszámolt, a marosfői szabadegyetemen, amelyen hagyományosan a határon túli románok és a Székelyföldön kisebbségben élő románok képviselői vesznek részt, timoki románok sérelmezték, hogy Bukarest nem kéri számon kellő határozottsággal a 2012-es kisebbségi megállapodást. „Szeretnénk, hogy Szerbia csatlakozzék az EU-hoz, de azt is szeretnénk, hogy mi az alapvető jogainkkal csatlakozzunk: legyen román iskolánk, román istentiszteletünk, és román sajtónk\" – jelentette ki Predrag Balasevici, a szerbiai románok és vlachok Ariadne Filum kulturális egyesületének alelnöke.
Több ezren tüntettek péntek este a bukaresti Victoriei téren a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit feltáró dokumentumfilmje nyomán.
Kihirdette pénteken Nicușor Dan államfő a törvénymódosítást, amelynek értelmében családon belüli erőszak esetében az ideiglenes távoltartási parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik az alapfokú bírósági végzés meghozataláig.
Bár joggal döbbentett meg sokakat a csütörtök esti hír, hogy Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
Sokak fejében él az a kép, hogy Romániában Kolozsvár – és vele együtt Kolozs megye – jelenti az albérletek csúcsát, ahol a legnehezebb megfizetni a lakhatást.
Az Európai Unióban 2024-ben elsősorban a vezetői, a gyártáshoz kapcsolódó és az adminisztratív munkakörökben volt a legnehezebb betölteni az üres álláshelyeket.
A szólásszabadság elleni támadásként értékelte a CNA alelnöke a bukaresti ítélőtábla elnökének kijelentését, miszerint az, hogy a TVR levetítette a Recorder dokumentumfilmjét az igazságügy visszásságairól, az alkotmányos rend elleni uszítás.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenza variáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Elfogadhatatlan azon bírák és ügyészek bármilyen formájú üldözése, akik a munkájuk során felmerülő rendellenességeket vagy visszaéléseket jelentenek – szögezte le Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Nem jár katonai tiszteletadás annak, aki holokauszttagadó állításokat tett – szögezte le a román védelmi minisztérium Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy halála kapcsán.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!