Ám ha mélyebben a számok mögé nézünk, egyelőre nincs okunk pezsgőt bontani: ugyan a turisztikai infrastruktúra látványos fejlődése a vendégek számának a növekedését hozta magával, sok még a tennivaló.

A legfrissebb statisztika szerint például a tavalyi év első tizenegy hónapjában a romániai szálláshelyek kihasználtsága 31,7 százalékos volt – az éves szinten mért 0,3 százalékos növekedés mellett messzinek tűnik az az idő, amikor az ágyak legalább felében alszik valaki. Az idézett adatsorok szerint amúgy a belföldi turisták átlagban 2,3 éjszakát, a külföldiek 1,9-et töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken – ezek sem túl nagy számok, ha abból indulunk ki, hogy egy családi nyaralás legalább egy hétig eltart.

A rövid tartózkodási idő azt a sok éve tartó trendet erősíti, ami szerint az idegenforgalom nagy részét az üzleti célú utazások teszik ki, vagyis a konferenciákra, expókra, képzésekre érkezők szállnak meg a szállodákban, panziókban. Így fordulhat elő az az abszurd helyzet, amire nemrég az egyik magyarországi portál újságírója irányította rá a figyelmet: a nemzetközi trendekkel ellentétben Nagyváradon hétvégén olcsóbb a szállás a nagynevű szállodákban, mivel olyankor kevesebb a vendég. És ezt a vonulatot erősíti az is, hogy a külföldiek figyelme nagymértékben Bukarestre irányul, tavaly például 85 százalékuk a román fővárosba érkezett.

Van tehát még ahová fejlődni, és örvendetes, hogy ezt a jó turisztikai potenciállal rendelkező megyék illetékesei végre fel is ismerték. Dicséretes kezdeményezés például, hogy egyre több régió mutatkozik be a külföldi idegenforgalmi vásárokon, egyre több megye és város ismeri fel, hogy bel- és külföldi újságírók, bloggerek, vloggerek meghívásával tudják a legszélesebb körben ismertté tenni a vidéket, és egyre intenzívebb reklámkampányokat láthatunk az online és az offline térben egyaránt. Azt pedig, hogy a befektetett pénz és energia megtérül, a statisztikák is igazolják. Az irány tehát jó, csak menni kell tovább, s talán nem árt magasabb fokozatra kapcsolni.