Útban a polgárháború felé

Míg az ellene júliusban elkövetett első merényletkísérlet, amely során egy lövedék a fülét súrolta, a gyilkosság révén kiiktatni kívánt jelölt iránt megnövekedett szimpátia nyomán őt tette az esélyesebb jelöltté Bidennel szemben, Harris felbukkanása nyomán már nem a merénylet tematizálta a közbeszédet.

Na persze ebben nagy mértékben közrejátszottak a balliberális oldalhoz húzó fősodratú sajtóorgánumok és a hollywoodi celebipar is, amelyek együttes erővel ajnározták a lehető leghangosabban az új jelöltet,

Az ország polgárai elsősorban a magas infláció miatt elégedetlenek, de például az konkrétan személyesen Harris felelőssége, hogy nem sikerült hatékonyan csökkenteni az illegális migráció mértékét, ugyanis Biden őt bízta meg a helyzet kezelésével.

Emellett sokan felróják azt is, hogy a demokrata adminisztráció szinte számolatlanul önti a pénzt az ukrajnai háborúba, anélkül, hogy az ukrán sikernek vagy a kedvező feltételekkel megkötött tűzszünetnek legalább a reménye felcsillanna.

Ennek nyomán a közvélemény-kutatások az utóbbi hetekben már az alelnök enyhe előnyét jelezték.

A mostani, újabb merénylet ismét Trumpot állította az érdeklődés homlokterébe, a kérdés most az, hogyan tud sáfárkodni ezzel, hogy ne a személyeskedő vagdalkozás, hanem programjának érdemi ismertetése kerüljön a középpontba.

Abban kétségkívül igaza van, hogy a helyzet elfajulásához ellenfelei is hozzájárultak, amikor arról papoltak, hogy Trump győzelme a demokrácia végét jelentené, ugyanakkor a másik oldalon is elég sok a radikális ahhoz, hogy lehetetlennek tűnjön a megbékélés – és ehhez maga Trump is hozzájárult néhány karcosabb kijelentésével.

Ennek nyomán pedig mára az ellenfél erőszakos elhallgattatása, sőt fizikai megsemmisítése is kezd egyre legitimebb opcióként feltűnni. Bár tény ami tény, eddig a demokrata jelöltek egyikét sem érte súlyos incidens, míg Trump már két rovátkát is behúzhat az ellene elkövetett merényletkísérletek lajstromába.

Ezért aztán ha ő nyer, sajnálatos módon borítékolható, hogy mandátuma során mindvégig célpont lesz majd, egyetlen pillanatra sem lesz nyugalma.

De mivel az egész öngerjesztő folyamat is, egyáltalán nem irreális forgatókönyv, hogy a másik oldal fanatikusai a demokrata elnököt tekintik majd legitim célpontnak, ha Harris nyeri meg a választást.

Ebbe a rendszerbe kódolva van, hogy az ország egyre inkább sodródik a polgárháborús állapotok felé, és a Biden-Harris duó által tett, a Trump elleni merényletet elítélő nyilatkozatok sem igen tűnnek alkalmasnak az indulatok csillapítására – már csak azért sem, mert a kampánystábjuk és a hozzájuk közel álló médiumok továbbra is náci Trump-diktatúrát vizionálnak arra az esetre, ha a republikánus jelölt győz.

Márpedig ha a világ egyik vezető nagyhatalma kapcsán kell attól tartani, hogy egyre mélyebbre látszik süllyedni a polgárháborús állapotokba, az nem csak az ottaniak számára nem kecsegtet vidám kilátásokkal, hanem számunkra sem.