Makkay József
2024. február 20., 15:582024. február 20., 15:58
Időnként hálásak lehetünk az ukrán állami intézmények hivatalos exportadatainak, amelyek a jelek szerint átláthatóbbak és megbízhatóbbak a román társintézmények statisztikáinál. Újabban ezekből derül ki, hogy a román kormánypárti politikusok hazudnak, ha érdekeik úgy kívánják.
Marcel Ciolacu miniszterelnök január végi, szatmárnémeti látogatásán úgy fogalmazott, hogy a román kormány biztosítja az ukrán gabona tranzitját, miközben arról gondoskodik, hogy ebből egyetlen szem gabona se maradjon Románia területén.
Mivel az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztam az ukrajnai gabonaimportnak a hazai mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásával, több olyan gabonatermelővel és kereskedővel is beszélgettem, akik kész tényként állították be, hogy a román kormány állításai nem igazak. Meglátásuk szerint az olcsó, gyenge minőségű és agyonvegyszerezett ukrajnai búza, kukorica, napraforgó és sok más mezőgazdasági termék továbbra is elárasztja a romániai piacot.
A román miniszterelnök tagadó kijelentése nyomán megkérdeztem Nicu Vasile mezőgazdasági szakembert, a négy legnagyobb romániai gazdaszervezet társulásából létrejött Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség (AAC) soros elnökét, aki tisztségénél fogva rendszeresen tárgyal a román mezőgazdasági miniszterrel is.
Az ukrán gabonaimportot tagadó miniszterelnöki kijelentés kapcsán feltett kérdésemre elmosolyodott. A politikum felső vezetőivel folyamatos kapcsolatban álló érdekvédelmi szervezet vezetője nem mondhatta azt az újságírónak, hogy az ország egyik vezetője hazudik, de kitérő válaszával ezt erősítette meg. Az ACC tagjaként a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, hogy a hivatalos uniós statisztikák szerint a teljes tavalyi gabonaexport több mint hatvan százaléka az Európai Unió tagországaiba került.
vagy akár Nyugat-Európából is gabonaszállítmányok. Nyersanyagként és feldolgozott formában egyaránt.
Az induló gazdatüntetések lehűtésére bedobott Marcel Ciolacu-féle szövegről akkor frissiben nem derült ki, hogy elterelő hadműveletről van szó, hogy a kijelentésnek köze sincs a valósághoz.
Közel egy hónapot kellett várni, amíg az ukrán vámhatóság hivatalos adatai megcáfolták a román miniszterelnök állításait. Kiderült, hogy tavaly júliustól a gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába, amivel Spanyolország után Románia a második legjelentősebb ukránbúza-importőr az Európai Unió tagországai között.
A miniszterelnök egyértelműen hazudott, hogy nem érkezik ukrán gabona az országba. De pont ilyen félrevezető állítás az is, hogy tavaly ősszel külön engedélyhez kötötte a gabonaimportot olyan feldolgozók számára, akik úgymond nem tudják nélkülözni az ukrán gabonát? Ennek cáfolására elegendő egyetlen adat: 2023-ban Románia 9 millió tonnás rekord búzatermést könyvelhetett el. Ennek a nagy mennyiségnek legfentebb az egyharmadát tudja értékesíteni a hazai feldolgozóipar és az állattenyésztés, a termés nagyobb mennyisége hagyományosan exportra kerül.
Milyen szempontok szerint bocsát ki a bukaresti mezőgazdasági szaktárca importengedélyt, ha a helyi termelők februárban sem tudják értékesíteni gabonájukat?
A romániai gazdák elképesztő játszmák áldozataivá váltak. Nem csak a gabonatermesztők, hanem a zöldségtermesztők, méhészek, gyakorlatilag mindenki, aki terményeit önköltségi áron vagy az alatt tudja értékesíteni az illojális konkurencia miatt. Legutóbb az ukrán mezőgazdasági minisztérium adataiból derült ki, hogy a térség országai közül Románia vásárolja meg a legtöbb ukrán hagymát. De mondhatnánk a mézet is, hiszen a méhészek sincsenek jobb helyzetben, mint a gabonatermesztők.
Az is felháborító lenne, ha az Egyesült Államok és Brüsszel fő szövetségeseként Marcel Ciolacu beismerné, hogy nem korlátozhatja az ukrajnai termékek behozatalát a romániai piacra. Nem boldogítaná a romániai gazdákat, de legalább kiderülne az igazság. Ezzel szemben a román kormányfő ködösít, félrevezet, magyarán szólva hazudik.
Ilyen előzmények után más megnyilatkozásaiban mennyire hihet az ország?
Balogh Levente
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Makkay József
A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.
Balogh Levente
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Balogh Levente
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Balogh Levente
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Makkay József
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Páva Adorján
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
1 hozzászólás