Melyik Orbán diszkriminál?

Az örökzöld témát legutóbb a román kormány fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban melegítette fel, aki szerint a román nemzetbiztonságot veszélyezteti a magyar kormány székelyföldi gazdaságfejlesztési programja, amennyiben Budapest diszkriminál, és a támogatásokat célirányosan csak a magyar nemzetiségű román állampolgárok kapják.

Az RMDSZ-szel kormányzó PNL elnöke a párt tisztújító kongresszusára készülve nemcsak kampányfogásként beszélt a „budapesti diszkriminációról”, hanem a magyarországi támogatási folyamatot megakasztó párt politikusaként is. Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program pályázatainak a kiírása a három partiumi megyére – Bihar, Szatmár és Szilágy – legalább egy éve került patthelyzetbe, miután a mezőségi és székelyföldi programok sikerét látva a román hatóságok megakasztották a folytatást.

A nemzeti liberálisok színeiben tisztséget nyert Bogdan Aurescu külügyminiszter – aki már a legelején méltatlankodott a magyar gazdasági támogatások miatt – köti az ebet a karóhoz. Az idén tavasszal sorra került magyar–román külügyminiszteri találkozót követően a diplomácia virágnyelvén megfogalmazott állásfoglalásából világossá vált, hogy a román fél teljes beleszólást követel a pályázatok elbírálásába és a pénzek elosztásába. Valamiféle európai uniós pályázathoz hasonlóan szeretnék a magyar kormány költségvetési támogatásait kezelni Romániában, lehetőleg úgy, hogy Budapestnek minimális beleszólása legyen a pályázási folyamatokba és a pénzek kifizetésébe.

Bukarest részéről a diszkriminációval és a veszélyeztetett romániai nemzetbiztonsággal kapcsolatban felhozott érvek nem igazak. Nyilván az volna az ideális, ha az erdélyi magyarság olyan társnemzeti státusban élne Romániában, amelynek nincs szüksége anyaországi támogatásra. Ha az erdélyi magyarok az élet minden területén a románokkal egyenrangú félként érvényesülhetnének Erdélyben, akkor nem volna szükség Budapest támogatására. De erről szó sincs! Romániában az elmúlt száz esztendő minden napja a magyarság ellen fenntartott diszkriminációról szól.

A budapesti Orbán-kormány a folyamatos román szorításon próbál minden lehetséges módon lazítani, hogy az erdélyi magyarok minél nagyobb számban maradjanak a szülőföldjükön. Erről szól az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program is, amelynek mezőségi és székelyföldi sikertörténete azt bizonyítja, hogy mekkora űrt tölt be egy-egy erdélyi régióban a leegyszerűsített és korrupciómentes magyar pályázati lehetőség. Amely a román politikusok folyamatos félretájékoztatása ellenére a román anyanyelvű pályázókat sem zárja ki, hiszen aki magyar tudása vagy magyar ismerőse segítségével kitölti a magyar nyelvű pályázati űrlapokat, az erdélyi magyarhoz hasonló eséllyel pályázik. A sok millió euró értékű magyar pályázati pénz romániai felhasználásra kerül, itt adózzák meg, azaz a romániai gazdaságot élénkíti.

Jómagam számos cikkben foglalkoztam az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programmal, legutóbb Szászrégenben beszélgettem nyertes román gazdákkal is. Helyi magyar agrárszakember segítette őket a pályázat megírásában, és láss csodát, gond nélkül nyertek. Az egyik román gazda elmesélte, hogy a bukaresti szakminisztérium pályázataihoz képest összehasonlíthatatlanul könnyebben jutott támogatáshoz. Korábban nem nyert sem uniós, sem román állami pályázatot, mert a kiírások olyan feltételeket szabtak meg, amelyeknek a hazai gazdák többsége nem felel meg. Számtalan papír és akár csúszópénz is kell egy-egy hazai pályázathoz, hogy az embernek esélye legyen, ezért volt nagy meglepetés a könnyen kitölthető és kevés bürokráciát igénylő magyar pályázat – fogalmazott a román atyafi, aki tehénistállót épített a magyar agrártámogatásból.

Ezekkel a román gazdákkal kellene a „bukaresti Orbánnak” és Bogdan Aurescunak társalognia, mielőtt diszkriminációt kiáltanak a magyar államra.