Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Georgescu ugyanis csak egy tünet.

Ő vált a fősodratú pártok eddigi politikájával szembeni elégedetlenség arcává, akit az állítólagosan külföldi befolyással megtámogatott TikTok-kampány és a hagyományos pártok machinációinak különösen szerencsétlen kombinációja a végül érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulójának győztesévé tett.

Ám ismét szögezzük le: ha az említett hagyományos pártok úgy kormányozták volna az országot az elmúlt években, hogy az a polgárokat megelégedéssel tölti el, és sikerült volna érdemben javítaniuk az állami intézmények, az egészségügy, az oktatás és a szociális rendszer működésén, illetve máris legalább 2500 kilométernyi autópályán száguldozhatnánk, miközben legalább a főbb vasútvonalakon 160 kilométer lenne a vonatok sebessége, akkor

Mint ahogy a megismételt elnökválasztás második fordulójában nem tudta volna begyűjteni a voksok jó 45 százalékát a Georgescu által az újabb indulástól való eltiltása nyomán felkent utód, a végül alulmaradt George Simion sem.

A két fordulóban Georgescu által az urnához kísért Simion hozni tudta a kettejük által a tavalyi első fordulóban elért eredmény összegét, ami azt jelzi: nem csak a két mozgalom vezetői találtak egymásra, de a híveiket is sikerült egybe terelni.

A kérdés most az, hogy az ellene többek között az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és emberiesség elleni bűncselekményekben vétkesnek talált személyek kultuszának népszerűsítése miatt indított büntetőeljárások, illetve a Simion által elvesztett elnökválasztás miatt a politikától való visszavonulását bejelentő Georgescu utódja képes lesz-e egyben tartani a tábort.

Simion ugyanis nem rendelkezik olyan karizmával, amilyennel egyesek szerint a most visszavonult mentor rendelkezett,

Igaz ugyan, hogy az eddigi második számú pártvezér, Claudiu Târziu kilépésével és egy új szélsőjobboldali párt megalakítására vonatkozó bejelentésével elkezdődhet az AUR felmorzsolódása, mint ahogy a nemrég alapított, és a parlamentbe frissen bejutott Fiatal Emberek Pártja is elkezdett széthullani Simion veresége után, de a május 18-i eredmény megmutatta: amennyiben van egy közös, fontosnak gondolt cél, a román választópolgárok közel fele hajlandó a szélsőjobbra szavazni.

(talán egy kicsit „felhígulva”, hiszen a Georgescu-féle, álintelllektuális mázba csomagolt szélsőséges sületlenségek keverednek a Simion futballhuligán múltjából és habitusából fakadó primitív sovinizmussal), és rengeteg követőre talált.

És az álszuverenista, valójában újfasiszta Simion a jelek szerint nem akar eltűnni a süllyesztőben, sőt, látva, hogy mekkora tömeg állt mögé, nem akarja, hogy szétszéledjen.

Ezért azzal próbálja életben tartani a mozgalmat, hogy megkérdőjelezi az elnökválasztás eredményét, és megpróbálja folyamatos készültségben tartani híveit – ahogy azt például nem kis mértékben teátrális és megmosolyogtató, államfői külsőségek között elmondott beszédében is tette Nicușor Dan államfői beiktatásának napján.

Azonban nem csupán rajta, hanem nem kis mértékben

Az első próba az, hogy sikerül-e az „Európa-barátnak” mondott pártoknak ésszerű időn belül megállapodni egy koalícióról, majd képesek lesznek-e egy reális, a szükséges gazdasági lépéseket nyíltan felvállaló, ugyanakkor egyben élhető jövőképet is felvázoló kormányprogram kidolgozására, majd kormányra lépve annak megvalósítására.

Rajtuk múlik, hogy a kötelező feladatokat végrehajtva, alázatos csapatjátékosként, ha kell, a pályát is felszántva végül behúzzák a győzelmet, vagy a széthúzás, az öltözői botrányok, a primadonnáskodás és a dilettantizmus miatt végül az ellenfél ülhet diadalt – miközben az ország polgárai mindannyian veszítenek.