
Macalik Kunigunda (balra) részletesen mesélt a vadnövények felhasználásáról a kíváncsi közönségnek
Fotó: Bede Laura
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
2025. március 28., 11:562025. március 28., 11:56
A kolozsvári biológus nagy népszerűségnek örvendő előadását két éve elhunyt édesapja, Macalik Ernő biológus, gyógynövényszakértő emlékének ajánlotta, hiszen mint fogalmazott, ő volt az, aki „beleoltotta” a növények, gyógynövények szeretetét. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karának oktatója rámutatott, a múltban a hagyományos növényhasználat a mindennapok része volt, azonban az elmúlt időkben elszakadtunk a természettől, sokan nem tudják, hol kezdjék az ismerkedést az erdőn-mezőn található növényekkel.
Az ismeretek bővítéséhez néhány segédeszköz
Fotó: Bede Laura
Az egyetemi adjunktus az ismeretek bővítése céljából többek között Péntek János–Szabó T. Attila: Ember és növényvilág, Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete, valamint Dénes Andrea Ehető vadnövények a Kárpát-medencében, illetve Elfeledett növényeink című köteteit ajánlotta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vadon élő növények ismeretét leginkább a természetben lehet megfelelően elsajátítani, hiszen ha csak a könyvben látott fotóra támaszkodunk, a „terepen” nem biztos, hogy magabiztosan boldogulunk. Már pedig a szakember mindenkinek azt ajánlja, hogy
A mérgező növények begyűjtésének elkerülése érdekében fontos a fajok ismerete, illetve felismerése természetes élőhelyükön. A gyűjtést könnyíti ugyanakkor, ha tudjuk, hol keressük az adott növényt (például a medvehagymát alföldi és dombvidéki gyertyános-tölgyesek, bükkösök között, semmiképp sem hegyvidéki lucosok területén), illetve ismerjük a fajok termőidejét (pl. medvehagyma kora tavasszal).
A medvehagymát kora tavasszal keressük az erdőn-mezőn
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda hangsúlyozta, szintén fontos a fajok védettségi státusának, valamint a védett területek ismerete, ugyanakkor mindig tartsuk szem előtt azt is, hogy tiszta, nem pedig szennyezett élőhelyről szedjük a vadnövényeket. Ezek fogyasztásának pozitívumaira rátérve a biológus elmondta, a természetes eledelek szélesítik táplálékspektrumunkat, növelik változatosságát, begyűjtésük helyi, kis ökológiai lábnyomot eredményez, tiszta környezetből származnak.
melyekhez nem utolsósorban gyakorlatilag ingyen hozzájutunk, és kis üvegekben tárolva őket akár ajándékként is felhasználhatjuk.
Tartósítási tippek. Ajándéknak is ideális a vadon termő növény
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
A növényvilág szakavatott ismerője több felhasználási ötletet is megosztott a kíváncsi közönséggel, melynek tagjai az előadás végén kóstolót is kaptak. Mint kifejtette, sok vadon termő növény nyersen is fogyasztható, de előételhez (pl. pesto), salátákhoz (medvehagyma, tyúkhúr, gyermekláncfű, pásztortáska, ragadós galaj, kerek repkény, katángkóró, százszorszép, madársóska, sóska, útszéli zsázsa, kányazsombor, kövér porcsin – levelek, hajtások; gyertyán, lucfenyő rügy, jegenyefenyő – rügy; hagymás fogasír – sarjrügy) is felhasználható. Ezen kívül például salátaboglárkából, csalánból, medvehagymából, komlóból leves készíthető,
Tartósításuk kapcsán a biológus elmondta, a fűszernövényeket szárítva lehet megőrizni több ideig, fagyasztva többek között a medvehagymát, csalánt, lósóskát, lekvárt főzhetünk például a bodzából, hecserliből, fekete áfonyából, vörös áfonyából, málnából, szederből, kökényből, ugyanakkor savanyítva – ecetesen vagy kovászolva – szinte bármi tárolható.
A csalántekercset például medvehagymapestóval, sonkás-sajtos vargányakrémmel lehet „megbolondítani”
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda arra is felhívta a figyelmet, hogy akik először próbálják ki a vadon termő növények fogyasztását, ízetlennek érezhetik ezeket, hiszen sokan olyan ételekhez vannak hozzászokva, amelyek ízfokozókat, színezékeket tartalmaznak, ezért kell egy kis idő ahhoz, hogy visszaszoktassák szervezetüket a természetes ízekhez. Az ínycsiklandozóbb fogások érdekében pedig azt is ajánlotta, hogy a növényeket egészítsük ki például sonkával, sajttal, a kombinációk, receptötletek terén pedig a határ a csillagos ég, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a hihetetlenül gazdag természet.
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.
Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.
szóljon hozzá!