
Macalik Kunigunda (balra) részletesen mesélt a vadnövények felhasználásáról a kíváncsi közönségnek
Fotó: Bede Laura
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
2025. március 28., 11:562025. március 28., 11:56
A kolozsvári biológus nagy népszerűségnek örvendő előadását két éve elhunyt édesapja, Macalik Ernő biológus, gyógynövényszakértő emlékének ajánlotta, hiszen mint fogalmazott, ő volt az, aki „beleoltotta” a növények, gyógynövények szeretetét. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karának oktatója rámutatott, a múltban a hagyományos növényhasználat a mindennapok része volt, azonban az elmúlt időkben elszakadtunk a természettől, sokan nem tudják, hol kezdjék az ismerkedést az erdőn-mezőn található növényekkel.
Az ismeretek bővítéséhez néhány segédeszköz
Fotó: Bede Laura
Az egyetemi adjunktus az ismeretek bővítése céljából többek között Péntek János–Szabó T. Attila: Ember és növényvilág, Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete, valamint Dénes Andrea Ehető vadnövények a Kárpát-medencében, illetve Elfeledett növényeink című köteteit ajánlotta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vadon élő növények ismeretét leginkább a természetben lehet megfelelően elsajátítani, hiszen ha csak a könyvben látott fotóra támaszkodunk, a „terepen” nem biztos, hogy magabiztosan boldogulunk. Már pedig a szakember mindenkinek azt ajánlja, hogy
A mérgező növények begyűjtésének elkerülése érdekében fontos a fajok ismerete, illetve felismerése természetes élőhelyükön. A gyűjtést könnyíti ugyanakkor, ha tudjuk, hol keressük az adott növényt (például a medvehagymát alföldi és dombvidéki gyertyános-tölgyesek, bükkösök között, semmiképp sem hegyvidéki lucosok területén), illetve ismerjük a fajok termőidejét (pl. medvehagyma kora tavasszal).
A medvehagymát kora tavasszal keressük az erdőn-mezőn
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda hangsúlyozta, szintén fontos a fajok védettségi státusának, valamint a védett területek ismerete, ugyanakkor mindig tartsuk szem előtt azt is, hogy tiszta, nem pedig szennyezett élőhelyről szedjük a vadnövényeket. Ezek fogyasztásának pozitívumaira rátérve a biológus elmondta, a természetes eledelek szélesítik táplálékspektrumunkat, növelik változatosságát, begyűjtésük helyi, kis ökológiai lábnyomot eredményez, tiszta környezetből származnak.
melyekhez nem utolsósorban gyakorlatilag ingyen hozzájutunk, és kis üvegekben tárolva őket akár ajándékként is felhasználhatjuk.
Tartósítási tippek. Ajándéknak is ideális a vadon termő növény
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
A növényvilág szakavatott ismerője több felhasználási ötletet is megosztott a kíváncsi közönséggel, melynek tagjai az előadás végén kóstolót is kaptak. Mint kifejtette, sok vadon termő növény nyersen is fogyasztható, de előételhez (pl. pesto), salátákhoz (medvehagyma, tyúkhúr, gyermekláncfű, pásztortáska, ragadós galaj, kerek repkény, katángkóró, százszorszép, madársóska, sóska, útszéli zsázsa, kányazsombor, kövér porcsin – levelek, hajtások; gyertyán, lucfenyő rügy, jegenyefenyő – rügy; hagymás fogasír – sarjrügy) is felhasználható. Ezen kívül például salátaboglárkából, csalánból, medvehagymából, komlóból leves készíthető,
Tartósításuk kapcsán a biológus elmondta, a fűszernövényeket szárítva lehet megőrizni több ideig, fagyasztva többek között a medvehagymát, csalánt, lósóskát, lekvárt főzhetünk például a bodzából, hecserliből, fekete áfonyából, vörös áfonyából, málnából, szederből, kökényből, ugyanakkor savanyítva – ecetesen vagy kovászolva – szinte bármi tárolható.
A csalántekercset például medvehagymapestóval, sonkás-sajtos vargányakrémmel lehet „megbolondítani”
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda arra is felhívta a figyelmet, hogy akik először próbálják ki a vadon termő növények fogyasztását, ízetlennek érezhetik ezeket, hiszen sokan olyan ételekhez vannak hozzászokva, amelyek ízfokozókat, színezékeket tartalmaznak, ezért kell egy kis idő ahhoz, hogy visszaszoktassák szervezetüket a természetes ízekhez. Az ínycsiklandozóbb fogások érdekében pedig azt is ajánlotta, hogy a növényeket egészítsük ki például sonkával, sajttal, a kombinációk, receptötletek terén pedig a határ a csillagos ég, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a hihetetlenül gazdag természet.
Új korszak kezdődik a NÉKED történetében: Sodor a szél címmel megjelent csütörtökön a gyergyószentmiklósi zenekar első nagylemeze. Már látható a dalhoz készült videóklip is, amely vizuálisan is tovább mélyíti az album világát.
A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024.
A januári hidegben sokan aggódnak a hóban álldogáló gólyákért, de a szakértők szerint nincs szükség beavatkozásra: egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mint az afrikai vándorlást. A hideg a többi madárnak is kihívás. Így segíthetünk rajtuk.
Egy újabb típusú csalás terjed Romániában, és egyre többen esnek áldozatául: a csalók a futárszolgálatok iránti bizalmat használják ki.
Embercsempészet és szexuális szolgáltatásokra való kényszerítés vádjával román bűnözői hálózat tagjait fogták el a román és a brit hatságok, az együttműködés négy ember előállításához, valamint számos luxusautó és ingatlan lefoglalásához vezetett.
A Mehedinți megyei rendőrség azonosított egy 16 éves fiatalt, aki két, az utcán parkoló autót rongált meg Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin), miután részt vett egy TikTok‑kihívásban.
Huszonhárom tehén zuhant egy befagyott tóba vasárnap a Suceava megyei Pocoleni településen, miután a jég beszakadt alattuk. A kimentésükhöz összetett beavatkozásra volt szükség – közölte a Suceava megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.
Adrian Ahrițculesei román hegymászó január 9-én sikeresen eljutott a Déli-sarkra – közölte szombaton a sportoló menedzsere. Néhány nappal korábban megmászta az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méteres méteres Vinson-csúcsot is.
A videojátékok és képernyők uralta korban meglepő módon évek óta egy hagyományos, fa ügyességi játék hódít a gyerekek, kamaszok körében.
szóljon hozzá!