
Macalik Kunigunda (balra) részletesen mesélt a vadnövények felhasználásáról a kíváncsi közönségnek
Fotó: Bede Laura
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
2025. március 28., 11:562025. március 28., 11:56
A kolozsvári biológus nagy népszerűségnek örvendő előadását két éve elhunyt édesapja, Macalik Ernő biológus, gyógynövényszakértő emlékének ajánlotta, hiszen mint fogalmazott, ő volt az, aki „beleoltotta” a növények, gyógynövények szeretetét. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karának oktatója rámutatott, a múltban a hagyományos növényhasználat a mindennapok része volt, azonban az elmúlt időkben elszakadtunk a természettől, sokan nem tudják, hol kezdjék az ismerkedést az erdőn-mezőn található növényekkel.
Az ismeretek bővítéséhez néhány segédeszköz
Fotó: Bede Laura
Az egyetemi adjunktus az ismeretek bővítése céljából többek között Péntek János–Szabó T. Attila: Ember és növényvilág, Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete, valamint Dénes Andrea Ehető vadnövények a Kárpát-medencében, illetve Elfeledett növényeink című köteteit ajánlotta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vadon élő növények ismeretét leginkább a természetben lehet megfelelően elsajátítani, hiszen ha csak a könyvben látott fotóra támaszkodunk, a „terepen” nem biztos, hogy magabiztosan boldogulunk. Már pedig a szakember mindenkinek azt ajánlja, hogy
A mérgező növények begyűjtésének elkerülése érdekében fontos a fajok ismerete, illetve felismerése természetes élőhelyükön. A gyűjtést könnyíti ugyanakkor, ha tudjuk, hol keressük az adott növényt (például a medvehagymát alföldi és dombvidéki gyertyános-tölgyesek, bükkösök között, semmiképp sem hegyvidéki lucosok területén), illetve ismerjük a fajok termőidejét (pl. medvehagyma kora tavasszal).
A medvehagymát kora tavasszal keressük az erdőn-mezőn
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda hangsúlyozta, szintén fontos a fajok védettségi státusának, valamint a védett területek ismerete, ugyanakkor mindig tartsuk szem előtt azt is, hogy tiszta, nem pedig szennyezett élőhelyről szedjük a vadnövényeket. Ezek fogyasztásának pozitívumaira rátérve a biológus elmondta, a természetes eledelek szélesítik táplálékspektrumunkat, növelik változatosságát, begyűjtésük helyi, kis ökológiai lábnyomot eredményez, tiszta környezetből származnak.
melyekhez nem utolsósorban gyakorlatilag ingyen hozzájutunk, és kis üvegekben tárolva őket akár ajándékként is felhasználhatjuk.
Tartósítási tippek. Ajándéknak is ideális a vadon termő növény
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
A növényvilág szakavatott ismerője több felhasználási ötletet is megosztott a kíváncsi közönséggel, melynek tagjai az előadás végén kóstolót is kaptak. Mint kifejtette, sok vadon termő növény nyersen is fogyasztható, de előételhez (pl. pesto), salátákhoz (medvehagyma, tyúkhúr, gyermekláncfű, pásztortáska, ragadós galaj, kerek repkény, katángkóró, százszorszép, madársóska, sóska, útszéli zsázsa, kányazsombor, kövér porcsin – levelek, hajtások; gyertyán, lucfenyő rügy, jegenyefenyő – rügy; hagymás fogasír – sarjrügy) is felhasználható. Ezen kívül például salátaboglárkából, csalánból, medvehagymából, komlóból leves készíthető,
Tartósításuk kapcsán a biológus elmondta, a fűszernövényeket szárítva lehet megőrizni több ideig, fagyasztva többek között a medvehagymát, csalánt, lósóskát, lekvárt főzhetünk például a bodzából, hecserliből, fekete áfonyából, vörös áfonyából, málnából, szederből, kökényből, ugyanakkor savanyítva – ecetesen vagy kovászolva – szinte bármi tárolható.
A csalántekercset például medvehagymapestóval, sonkás-sajtos vargányakrémmel lehet „megbolondítani”
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda arra is felhívta a figyelmet, hogy akik először próbálják ki a vadon termő növények fogyasztását, ízetlennek érezhetik ezeket, hiszen sokan olyan ételekhez vannak hozzászokva, amelyek ízfokozókat, színezékeket tartalmaznak, ezért kell egy kis idő ahhoz, hogy visszaszoktassák szervezetüket a természetes ízekhez. Az ínycsiklandozóbb fogások érdekében pedig azt is ajánlotta, hogy a növényeket egészítsük ki például sonkával, sajttal, a kombinációk, receptötletek terén pedig a határ a csillagos ég, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a hihetetlenül gazdag természet.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!