Macalik Kunigunda (balra) részletesen mesélt a vadnövények felhasználásáról a kíváncsi közönségnek
Fotó: Bede Laura
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
2025. március 28., 11:562025. március 28., 11:56
A kolozsvári biológus nagy népszerűségnek örvendő előadását két éve elhunyt édesapja, Macalik Ernő biológus, gyógynövényszakértő emlékének ajánlotta, hiszen mint fogalmazott, ő volt az, aki „beleoltotta” a növények, gyógynövények szeretetét. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karának oktatója rámutatott, a múltban a hagyományos növényhasználat a mindennapok része volt, azonban az elmúlt időkben elszakadtunk a természettől, sokan nem tudják, hol kezdjék az ismerkedést az erdőn-mezőn található növényekkel.
Az ismeretek bővítéséhez néhány segédeszköz
Fotó: Bede Laura
Az egyetemi adjunktus az ismeretek bővítése céljából többek között Péntek János–Szabó T. Attila: Ember és növényvilág, Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete, valamint Dénes Andrea Ehető vadnövények a Kárpát-medencében, illetve Elfeledett növényeink című köteteit ajánlotta. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vadon élő növények ismeretét leginkább a természetben lehet megfelelően elsajátítani, hiszen ha csak a könyvben látott fotóra támaszkodunk, a „terepen” nem biztos, hogy magabiztosan boldogulunk. Már pedig a szakember mindenkinek azt ajánlja, hogy
A mérgező növények begyűjtésének elkerülése érdekében fontos a fajok ismerete, illetve felismerése természetes élőhelyükön. A gyűjtést könnyíti ugyanakkor, ha tudjuk, hol keressük az adott növényt (például a medvehagymát alföldi és dombvidéki gyertyános-tölgyesek, bükkösök között, semmiképp sem hegyvidéki lucosok területén), illetve ismerjük a fajok termőidejét (pl. medvehagyma kora tavasszal).
A medvehagymát kora tavasszal keressük az erdőn-mezőn
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda hangsúlyozta, szintén fontos a fajok védettségi státusának, valamint a védett területek ismerete, ugyanakkor mindig tartsuk szem előtt azt is, hogy tiszta, nem pedig szennyezett élőhelyről szedjük a vadnövényeket. Ezek fogyasztásának pozitívumaira rátérve a biológus elmondta, a természetes eledelek szélesítik táplálékspektrumunkat, növelik változatosságát, begyűjtésük helyi, kis ökológiai lábnyomot eredményez, tiszta környezetből származnak.
melyekhez nem utolsósorban gyakorlatilag ingyen hozzájutunk, és kis üvegekben tárolva őket akár ajándékként is felhasználhatjuk.
Tartósítási tippek. Ajándéknak is ideális a vadon termő növény
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
A növényvilág szakavatott ismerője több felhasználási ötletet is megosztott a kíváncsi közönséggel, melynek tagjai az előadás végén kóstolót is kaptak. Mint kifejtette, sok vadon termő növény nyersen is fogyasztható, de előételhez (pl. pesto), salátákhoz (medvehagyma, tyúkhúr, gyermekláncfű, pásztortáska, ragadós galaj, kerek repkény, katángkóró, százszorszép, madársóska, sóska, útszéli zsázsa, kányazsombor, kövér porcsin – levelek, hajtások; gyertyán, lucfenyő rügy, jegenyefenyő – rügy; hagymás fogasír – sarjrügy) is felhasználható. Ezen kívül például salátaboglárkából, csalánból, medvehagymából, komlóból leves készíthető,
Tartósításuk kapcsán a biológus elmondta, a fűszernövényeket szárítva lehet megőrizni több ideig, fagyasztva többek között a medvehagymát, csalánt, lósóskát, lekvárt főzhetünk például a bodzából, hecserliből, fekete áfonyából, vörös áfonyából, málnából, szederből, kökényből, ugyanakkor savanyítva – ecetesen vagy kovászolva – szinte bármi tárolható.
A csalántekercset például medvehagymapestóval, sonkás-sajtos vargányakrémmel lehet „megbolondítani”
Fotó: Facebook/Macalik Kunigunda
Macalik Kunigunda arra is felhívta a figyelmet, hogy akik először próbálják ki a vadon termő növények fogyasztását, ízetlennek érezhetik ezeket, hiszen sokan olyan ételekhez vannak hozzászokva, amelyek ízfokozókat, színezékeket tartalmaznak, ezért kell egy kis idő ahhoz, hogy visszaszoktassák szervezetüket a természetes ízekhez. Az ínycsiklandozóbb fogások érdekében pedig azt is ajánlotta, hogy a növényeket egészítsük ki például sonkával, sajttal, a kombinációk, receptötletek terén pedig a határ a csillagos ég, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a hihetetlenül gazdag természet.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
Az élelmiszer- és energiaárak tartósan magas szintje mellett szinte minden háztartás keresi a spórolás lehetőségeit. Összegyűjtöttünk öt, Romániában, Erdélyben is elterjedt hétköznapi „trükköt”, és megvizsgáltuk, mennyire hatékonyak.
szóljon hozzá!