Vegyszerek helyett környezetbarát megoldások: ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük a természetes tisztítószerekkel

Zoltán Réka brassói vegyészmérnök a Krónikának beszélt azokról a környezetkímélő megoldásokról, amelyekkel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, és sikeresen tisztán tarthatjuk lakásunkat, ruháinkat.

„A háztartásban használatos tisztítószerek között előfordulnak olyanok is, melyek veszélyes vegyszereket tartalmaznak. Veszélyességüket nagyrészt a gyakori használat és a lassú felhalmozódásuk az emberi szervezetben okozza. Ezenkívül a fertőtlenítő hatású szerek irritálhatják a bőrt, a szemet, az orrot és a torok nyálkahártyáját.

 – mondta el Zoltán Réka. Kifejtette, a háztartásokban leggyakrabban használt vegyszerek az úgynevezett univerzális, általános tisztítószerek. Legfontosabb összetevői között megtalálhatók a különböző felületaktív anyagok, tenzidek, melyek leoldják a szennyeződéseket, és csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal növelve a tisztítószer hatékonyságát.

A foszfátok hatékonysága és fontossága abban nyilvánul meg, hogy csökkentik a kemény víz káros hatásait, és növelik a tisztító erejét azáltal, hogy megkötik a víz keménységét okozó kalcium- és magnéziumionokat.

A vegyészmérnök szerint az egyik legismertebb és leggyakrabban használt fertőtlenítő a nátrium-hipoklorit (NaClO). Vizes oldatának, a hipoklórnak fertőtlenítő ereje az aktív klór tartalmától függ.

nemkívánatos melléktermékeket hozva létre, ezért teljesen fölösleges a magasabb koncentrációjú hipók választása, valószínűleg nem lesz hatékonyabb – tette hozzá a vegyészmérnök.

Ecet, szódabikarbóna, mosódió

Zoltán Réka arról is beszélt, hogy a kevésbé makacs szennyeződések esetében a vegyi úton előállított általános tisztítószerek kiválthatók környezetbarátabb alternatívákkal is. A szakember a kémiai úton előállított vegyszerek helyett szódabikarbónát, mosószódát vagy ecetsavat javasol,

„Dél-Indiában már évszázadok óta ezt használják a dió héjában levő szaponin tisztító hatása miatt. Ezek, akárcsak a mosószerek, kötődhetnek zsírokhoz, különböző szennyeződésekhez és vízhez. Utóbbival érintkezve habot képeznek. Egyes növényeket, mint az édesgyökeret, medvegyökeret, ginszenget, földimogyorót az élősködők elleni védekezésben használják leginkább” – mondta Zoltán Réka.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy akárcsak a mosó- és más tisztítószerek esetében az edények mosogatására használt szereket is 5–8 összetevőből keverik ki.

Innovatív alternatívák a tisztítószerekre

„Amennyiben nem az egyszerű, nagymamáink által használt mosogatószert használjuk, mint az ecet vagy szódabikarbóna, érdemes olyan terméket választani, melyek pH-semlegesek. Akik továbbra is szívesebben használnák a kémiai úton előállítottakat,

 – fogalmazott a vegyészmérnök. Azt is elmondta, hogy a cégek egy környezetbarátabb megoldással kísérleteznek, mely szerint megpróbálják redukálni a fosszilis anyagoktól való függőséget, azáltal, hogy diverzifikálják a termékeik előállításához szükséges szénszármazékot.

A jövőben olyan szénszármazékokat használnának, amelyek nem a föld alatt, hanem fölötte találhatóak. Ennek a kinyerését a növényekből (zöld szén), a légkörből (lila szén), a tengeri forrásokból, algákból (kék szén), és a hulladékanyagokból, műanyagokból (szürke szén) vonnák ki.

Olyan új termékeket és készítményeket is fejlesztenek, melyek alacsony hőmérsékleten is jól működnek, és egyáltalán nem vagy csak kevés vizet igényelnek az öblítéshez.