Az ibrikes kávéfőzés és a dzsezva készítésének titkaiba avatott be Dobra Réka a kávé világnapján
Fotó: Dobra Réka/Facebook
Szerte a világon szeptember 29-én tartják a kávé világnapját, amikor a kávéházak, kereskedések akciókkal, különleges kóstolókkal várják vendégeiket. A jeles nap apropóján az egyik legrégebbi kávéról, a Közel-Keletről származó török kávé elkészítési módjáról, újragondolt ízvilágáról a Kolozsváron élő Dobra Réka kávészakértő beszélt a Krónikának.
2022. szeptember 29., 13:522022. szeptember 29., 13:52
A kávézás a mindennapok részét képezi, sokak számára szinte elképzelhetetlenek a reggelek hosszú vagy rövid, habos, gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesített vagy egyszerű fekete kávé nélkül. A Közel-Keletről származó, a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital kultúrtörténeti és gazdasági hatása jelentős.
Az évszázadok során több ország egyik fő bevételi forrását jelentették a kávéültetvények, ezenkívül számos történelmi esemény is kapcsolódik a fekete italhoz, a kávéházak megjelenése pedig az irodalom és más művészetek alakulásában játszott fontos szerepet.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
az eredetileg Japánból indult „ünnepen” a kávézók, kereskedések rendszerint akciókkal, különleges kóstolókkal, izgalmas kávéitalokkal várják a vendégeket világszerte. A jeles nap apropóján az egyik legrégebbi kávézási szokásról, a török kávé elkészítési módjáról, újragondolt receptekről Dobra Réka kávészakértő beszélt a Krónikának.
A Kolozsváron élő fiatal lány – aki az IT-szakmában dolgozik, és hobbiként érdeklődik a kávé világa iránt – a koronavírus-járvány előtt két ízben is képviselte Magyarországot az ibrikes törökkávé-főző világbajnokságon, melyet Dubajban tartottak.
Az elkészítés egyszerűsége, illetve az ízekkel való számtalan kísérletezési lehetőség keltette fel az érdeklődését, és kezdte el tanulmányozni a különböző technológiákat, ízeket.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
A török kávé elkészítése nem igényel bonyolult felszereléseket, csupán egy nyéllel ellátott, rézből, inoxból, kerámiából vagy üvegből készült edényre, más néven ibrikre vagy dzsezvára van szükség, illetve egy hőforrásra, ami lehet homokmelegítő, gáz- vagy szénalapú tűzforrás.
A hagyományos török kávé – amelyről Balassi Bálint is említést tesz verseiben, Zrínyi Miklós pedig utal rá a Szigeti veszedelemben – púderfinomságúra őrölt sötét pörkölt kávéból készül, amelyet háromszor felforralnak. „A dzsezvát (nemcsak az edény, hanem a török kávé egyik megnevezése – szerk. megj.) általában nem eredeti eljárással készítem.
A kávé elkészítési ideje 2–2,5 perc, de fontos odafigyelni a víz hőmérsékletére is, megelőzendő a kávé felforrását. Ha elkészül a kávé, lassan a csészébe töltöm, vigyázva arra, hogy a hab fent maradjon, és miután a zacc leülepedik, az ital fogyasztható is” – részletezte a főzési lépéseket Dobra Réka.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
Hozzátette, ahhoz hogy finom kávé készüljön, a módszer mellett elengedhetetlen a kávé minősége is, érdemes frissen pörkölt (legkevesebb ötnapos, legtöbb egy hónapos) kávét használni, és akkor égetett ízektől mentes, nem keserű, tiszta, a babok termőhelyétől és feldolgozásától függően gyümölcsösebb kávé a végeredmény.
Otthon is könnyen elkészíthető, ugyanis nem igényel speciális eszközöket, amelyek legtöbbször nagyon költségesek, és karbantartásuk is időigényes, hanem elég egy ibrik is. Az ízjegyeket nagymértékben befolyásolja a kávé és a víz aránya, ami az ital testességét, intenzitását határozza meg, de néhány próbálkozás után mindenki megtalálja a számára ideális összetételt” – mondta a kávészakértő.
Noha a török kávé elkészítése szabályokhoz, lépésekhez kötött, teret enged a kreativitásnak is, kísérletezgetni lehet a különböző ízekkel, arányokkal, módszerekkel. A különleges ízek eléréséhez használhatók különböző fűszerek is, a borókabogyó, fenyőrügy, rózsabimbó, de pisztáciakrémmel, szárított sárga gombával, máktejjel vagy narancsvirágvízzel kevert italok is egyedi ízvilágot eredményeznek – részletezte Dobra Réka.
Fotó: Dobra Réka/Facebook
Megjegyezte, érdekes megtapasztalni azt is, hogy az egyes termőterületekről származó kávék, például az etiópiai, kenyai, indonéziai, Costa Rica-i kávészemekből készült őrlemények hogyan egyeztethetők össze a különböző ízjegyekkel, vagy ki lehet próbálni, milyen ital készül a különböző feldolgozású, például mosott, száraz, félszáraz, „mézes” vagy a nedvesen hantolt eljárással nyert kávéból is.
ugyanis két alkalommal megnyerte a magyar bajnokságot, és képviselte az országot a világ legjobbjai számára szervezett megmérettetésen a Közel-Keleten.
„Mivel hivatásszerűen nem baristáskodom, hanem hobbi számomra a kávéfőzés, mind a magyar, mind a világbajnokságra számos kihívással járt a felkészülés. A versenyeken szigorú szabályok vannak, megadott idő alatt többféle italt kell elkészíteni, miközben a bírókkal is ismertetni kell a lépéseket. Az ibrikbajnokságon például két egyszerű dzsezva és két ibrikalapú koktél elkészítéséhez 15 perc állt rendelkezésünkre, így minden mozdulatra, a bemutatón minden kimondott mondatra nagyon oda kellett figyelni, hogy tervszerűen működjön az egész, ehhez pedig rengeteg gyakorlás, kísérletezésre volt szükségem” – osztotta meg tapasztalatait a kávészakértő.
Megjegyezte, kihívást jelentett továbbá, a hozzávalók beszerzése, amiket nagyrészt külföldről rendelt, illetve a főzéshez szükséges eszközöket is körülményes volt Kolozsvárról az Egyesült Arab Emírségekbe szállítani.
Dobra Réka szerint ez azzal magyarázható, hogy bár a török uralom óta ismerős ebben a térségben ez a kávéfajta, más kávék kiszorították a török kávét a kínálatból.
„Az emberek nagy része a török kávé vagy ibrik hallatán keserű, zaccos italra gondol, így nem annyira kelti fel az érdeklődésüket. Ha a kávézók újragondolt recept alapján készítenék el, és szűrve szolgálnák fel a vendégeknek, sokkal nagyobb sikere lenne ennek a kávénak. Budapesten például egyre több új hullámos kávézó kínál újragondolt ízvilágú török kávét” – fogalmazott a kávészakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!