Újabb kutatások: a feltámadásra utaló jelek fedezhetőek fel a torinói leplen

Az ábrázolás fizikai jellege olyan, mintha fotográfiai negatív lenne, ennek következtében a róla készített negatív kép látszólag sokkal információ-gazdagabb, mint az eredeti szövet. A leplet jelenleg a Torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őrzik – innen a neve. Elterjedt vélemény a keresztény világban, hogy e vászon Jézus Krisztus halotti leple volt, közel két évezreddel ezelőtt.

Most röviden olasz kutatóknak két, a közelmúltban publikált munkájáról szeretnék beszámolni” – mondta a professzor.

Kifejtette, a kutatások egyik iránya a lepellel mint elszíneződést hordozó textíliával foglalkozik – ez a látásmód annyira fontos a kutatások között, hogy nemrégiben, 2025 áprilisában a Magyar Kémikusok Egyesületének folyóirata is egy ilyen szemszögből összeállított cikket közölt a korábbi vizsgálatokról. „De most két másik dolgozattal szeretnék foglalkozni, amelyek egyrészt Piero Vercelli textilmérnök könyvében, másrészt, nemrégiben a Padovai Egyetem és az olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) Bari-i munkatársaitól jelent meg, angolul a Scientia et Fides című nemzetközi folyóiratban.” – mondta el a professzor. Rámutatott, Vercelli mérnök

„E gép segítségével előállított olyan lenvászon terméket, amelynek szövési jellemzői mindenben megegyeztek a torinói lepelével. Ezzel nagy segítséget nyújtott a további fizikai és technológiai kutatáshoz, hiszen így a lepellel megegyező jellegű mintákkal lehet kísérleteket végezni, anélkül, hogy a joggal féltett eredetiben esetleg kárt okoznának. Vercelli könyvének első oldalára egy kis darab „lepelminta” van beragasztva úgy, hogy az olvasó is eredetiben tanulmányozhatja a mintát” – mondta el Pályi Gyula. Megemlítette a másik publikációt, ami a padovai Giulio Fanti és a Bariban dolgozó Liberato de Caro munkája. „Mindketten ismert lepel-tudósok, szindonológusok. Ez a két kutató a lepel egy részének, az arcképnek különböző hullámhosszúságú (ennek folytán különböző színű) fénnyel való megvilágítását tanulmányozta. A gondos fotofizikai és textiltechnikai vizsgálat eredménye azt támasztja alá, hogy a lepel képe nem a vászon és a holttest, esetleg balzsamozott holttest érintkezéséből,

E sugárzás jellegéről csak annyit tudunk, hogy a lepel anyagát képező cellulóz elszíneződését okozó kémiai folyamatok kiváltásához elegendő energiával kellett, hogy rendelkezzen” – emelte ki a professzor. Mint magyarázta,

E két megközelítés kezdeti lépéseket jelenthet azon az úton, hogy a torinói leplet ne csak egyszerű „műemléknek”, netán „ereklyének” tekintsük, hanem a Feltámadás de facto bizonyítékának. E rendkívül fontos hipotézis tudományos bizonyításához azonban még sok további kutatómunka szükséges. Reméljük, hogy ezek eredményeiről mielőbb beszámolhatunk” – közölte Pályi Gyula.

korábban írtuk

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán

A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.