Egyesek szerint azért teszünk év elején fogadalmakat, hogy megszegjük őket, vagy hogy éppen jobb emberként, kihívásokkal tele indítsuk az új évet. A fogadalomtevésnek több ezer éves hagyománya van.
2017. december 31., 17:282017. december 31., 17:28
Annak a gyökerét, hogy az új év küszöbén fogadalmat tesz az ember, a Római Birodalom korában keresik a történészek, bár már a babilóniaiaknál is megjelent. A mezopotámiai birodalom lakói ugyanis minden év elején isteneik színe elé járultak, ahol ígéretet tettek, hogy kölcsönzött tárgyaikat visszaadják, adósságaikat pedig kifizetik – olvasható a mult-kor.hu-n.
Róma legmagasabb tisztviselői a hagyománynak megfelelően január elsején esküt tettek, hogy az új esztendőben is hűek lesznek a köztársasághoz, később pedig a császárhoz. Eme alkalom nagyszabású rendezvényeket szült, ahol a római légiók is felvonultak, majd áldozatot mutattak be a Capitolium dombján. Az évente megrendezésre kerülő esemény megújította a köteléket a polgárok, az állam és az istenek között.
Az új évre már a rómaiak is úgy tekintettek, mint egyfajta lehetőség, hogy maguk mögött hagyják a múltat, s tiszta lappal nézzenek az előttük álló évre. Az emberek édes gyümölcsöket és mézet adtak társaiknak, s áldásokkal köszöntötték egymást. A bíróságok is csak délelőtt működtek, kvázi félnapos szabadságot adva dolgozóiknak.
Az ajtókkal és küszöbökkel „megtestesített” isten tiszteletére Róma népe a januárt, az év első hónapját róla nevezte el; Janus az otthon, a család és a barátság értékeit szimbolizálta. Templomának ajtói zárva voltak, amikor Rómában béke honolt, ám háború idején kinyílt, ezzel is jelezve, hogy az istenség nincs jelen. A középkorban a lovagok a karácsonyi időszak végén úgynevezett pávatollas esküt tettek, amelynek keretében megerősítették a lovagi erények iránti elkötelezettségüket.
Mára széles körben elterjedt az újévi fogadalomtevés szokása (leggyakrabban egyébként a jótékonykodásra, az egészségesebb életmódra, valamint a pozitívabb gondolkodásra ösztönözzük magunkat). Míg a nagy gazdasági világválság végén az amerikai felnőttek 25 százaléka fogadott meg valamit az új esztendőre vonatkozólag, a 21. századra – egyes becslések szerint – ez az arány 40 fölé kúszott.
A naptári éveket szinte minden kultúra kialakította magának a történelem során azért, hogy egy nagy egységbe foglalja a természet éves ciklusát. Valamennyi kultúra embere szerette azt az apropót, hogy az új évvel valami új kezdődik: új lehetőségek, új elhatározások.
Rátesz erre egy lapáttal a karácsonyi és szilveszteri „lazulás”: a gasztrocsodák, nagy vacsorák, szaloncukrok és édességek, na meg alkoholok felhozatala. Amint elfogyott a bejgli és a sok ünnepi finomság, jön a fogadalom: az új évben le fogok fogyni, diétázom, elkezdek sportolni úgy igazából.
Az újévi fogadalmak nagy része nem valósul meg, és ezt ráfoghatjuk az akaraterőnk hiányára vagy az agyunk működésére is. Ugyanis amíg az ígéret tárgyából nem lesz megszokás, azaz agyunkba égetett viselkedésminta, addig a „régi” beidegződések nagyon könnyen átveszik az irányítást. Tudományosan bizonyított tény, hogy 20-30 ismétlés az a határ, ahol az agyunk – életünk és szokásaink irányító központja – elkezdi egyáltalán viselkedésszámba venni a törekvéseinket – írta a hvg.hu.
Ha új étrendbe kezdünk, ne lessük a mínusz kilókat egy hét után. Ha kiválasztunk egy nekünk tetsző sportot, ne legyünk elégedettek magunkkal, ha már harmadszor is ott vagyunk: így marad el legkönnyebben a negyedik alkalom. Az új étrendet kövessük „bűnözés” nélkül legalább 20-30 napon keresztül.
Figyeljünk arra, hogy az esztelen és drasztikus divatdiétáknak hosszú távon nincs eredménye: inkább csak racionalizáljuk a bevitt kalóriákat, étkezési szokásainkat, és egyenletes lassú fogyással számoljunk a hirtelen leugró kilók helyett – melyek jojó módjára ugyanolyan gyorsan vissza is ugranának. Ha elkezdünk sportolni, legyen az futás, úszás, tenisz, alakformáló óra, bármi a széles palettáról, tűzzük ki magunknak célul a 30 alkalmat. Ez persze a januárunkba kevés eséllyel fog beleférni, de ha még májusig sincs meg, akkor már félúton valamit elfelejtettünk az újévi fogadkozásokból.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!