A tábor résztvevőinek elméletben és gyakorlatban is betekintést nyújtanak az üvegkészítés történetébe
Fotó: Viktória Adrienn Barazsuly
Műhelyfoglalkozásokkal és kiállítások látogatásával egybekötött művészettörténeti tábort szervez gyerekeknek a kolozsvári Quadro Galéria július 29. és augusztus 2. között. Ladó Ágota művészettörténész, táborvezető a magyar és román anyanyelvű kisiskolásokat is megszólító nyári rendezvényt, az elméleti és gyakorlati programokat ismertette a Krónikával, kitérve a korábbi esemény pozitív visszajelzéseire.
2024. július 26., 19:202024. július 26., 19:20
Számos újdonsággal és sikerélménnyel gazdagodtak azok a gyerekek, akik részt vettek a kolozsvári Quadro Galéria által július 8–12. között szervezett táborban. Ladó Ágota meglátása szerint elégtétellel töltötte el a kisiskolásokat, hogy olyan technikákat próbálhattak ki, amelyeket máshol vagy máskor nem állt módjukban.
Ilyen szempontból is hiánypótló volt az esemény, és annak ellenére, hogy az intenzív program a szervezők és diákok számára egyaránt picit megterhelőbb volt, vállaltuk, hogy a tábor ne kizárólag játékra épüljön, hanem tudás- és ismeretcentrikus legyen” – értékelt a Krónika érdeklődésére a Quadro Galéria művészettörténésze.
Ladó Ágota szerint a gyerekek sikerként élték meg a különböző technikák elsajátítását
Fotó: Viktória Adrienn Barazsuly
Mint kifejtette, a 7 és 11 év közötti iskolásokat megszólító rendezvény kétnyelvű volt. Bár elsősorban magyar anyanyelvű gyerekeknek hirdették meg, voltak románul beszélő résztvevőik is, de gördülékenyen ment a fordítás, a kicsik türelmesen viszonyultak egymáshoz. Rámutatott, az egyenlőség jegyében a július 29. és augusztus 2. közötti tábort főként román anyanyelvű diákoknak hirdették meg,
A kisiskolások múzeumokat is meglátogatnak az egyhetes esemény során
Fotó: Ladó Ágota
Az esemény programját illetően Ladó Ágota hangsúlyozta, az üvegnek a művészet történetében betöltött szerepére épülő tematikájú tábornak, és azon belül minden napnak van egy elméleti és egy gyakorlati része.
A gyakorlati rész pedig azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek során az üveggel mint anyaggal dolgozunk, mozaikozunk, üveget festünk” – részletezte a művészettörténész, aki partnereikkel közösen tartja a foglalkozásokat, melyek alapját Adriana Popescu néhai üvegművésznek a Quadro Galériában rendezett kiállítása képezi.
Az üvegfújás a július végi tábor programjában is helyet kapott
Fotó: Viktória Adrienn Barazsuly
A gyerekekkel ugyanakkor ellátogatnak az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba, a Tordai Történeti Múzeumba, és egy egész napot töltenek a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem üvegműhelyében, ahol Alexandra Mureșan képzőművész, egyetemi oktató tart foglalkozást a résztvevőknek. Ennek keretében lehetőség nyílik többek között üveget fújni, üveggyöngyöt készíteni, gravírozni.
A diákok egy egész napot töltenek a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem üvegműhelyében
Fotó: Viktória Adrienn Barazsuly
Ladó Ágota ugyanakkor azt is elmondta, hogy amennyiben mutatkozik érdeklődés, augusztus közepén megismételnék a művészettörténeti tábort.
Adriana Popescu (1954, Craiova – 2007, Kolozsvár) a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet kerámia-üveg szakán végzett 1979-ben. Az 1980-as évektől kezdődően részt vett a romániai Atelier 35 rendezvényein és a legelismertebb üvegművészeti tárlatokon Németországban, Dániában, Ausztriában, Franciaországban és Japánban. Jelentős díjakat nyert el, illetve szerepelt a globális és európai üvegművészet összefoglaló publikációiban. Művei csupán tavalytól kezdtek el ismét szerepelni csoportos kiállításokon, majdnem két évtizedes szünet után, amelynek oka a művésznő korai, 53 éves korában bekövetkezett halála. A Quadro Galériában megnyílt „Tárgyak egy képzeletbeli múzeumból” kiállítás címe kettős kölcsönzés eredménye, ugyanis Adriana Popescunak arra a tárgysorozatára utal, amelynek az elnevezése André Malraux híres fogalmából ered. Malraux-hoz hasonlóan Popescu egy egyetemes múzeum megteremtésére törekedett, de míg az előbbi a reprodukciók segítségével vetítette előre a világ művészeti múzeumának gondolatát, addig Popescu a művészet eszközeivel egy utópisztikus intézményben meséli el a Föld ismeretlen történetét. Egy olyan természetrajzi múzeum áll össze bizarr üvegtárgyaiból, amelynek az emberiség nem csupán a megfigyelője, hanem egyszersmind a része is – olvasható a szeptember 20-ig megtekinthető tárlat leírásában.
A „Tárgyak egy képzeletbeli múzeumból” Adriana Popescu első romániai egyéni tárlata
Fotó: Bede Laura
A kiállítás középpontjában az Oltvány moduláris installáció áll
Fotó: Bede Laura
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!