2009. május 05., 11:472009. május 05., 11:47
A BBC magas színvonalú dokumentumfilmjeihez hasonlítható, rendkívül színes, változatosan felépített ismeretterjesztő műsor jeleneteit túlnyomó többségében az eredeti helyszíneken, így a Vereckei-szorosnál vagy épp az Enns folyónál, „Óperencia” határán forgatják.
„Kézbe vesszük az első magyar pénzérmét, a Szent István kardjának és a Lehel kürtjének tartott tárgyakat. Történelmi legendákat cáfolunk vagy erősítünk meg, utánajárunk a nyereg alatt puhított hús, a fehér ló és a csodaszarvas mondájának, de kinyomozzuk azt is, mire használták őseink az istenfát” – ajánlja a nézők figyelmébe a filmet Nagy György, a Magyarország története műsorvezetője, aki maga is történészként diplomázott.
A filmsorozattal párhuzamosan könyvsorozat is napvilágot lát. A sorozat szerkesztője Romsics Ignác történész, aki az Este vendégeként elmondta, páratlannak tartja a „párhuzamos” kezdeményezést. „A sorozat huszonnégy kötetben mondja el Magyarország történetét a kezdetektől 2006-ig vagy 2007-ig. Huszonhárom szerzővel dolgozunk, minden egyes kötetnél igyekeztünk a leginkább hozzáértő és a legjobb íráskészséggel rendelkező szakértőt kiválasztani. A jól megírt, igényes, szakmailag megalapozott szövegekhez olyan gazdag képanyag társul, amire tulajdonképpen a magyar könyvkiadásban, a magyar történelem tárgykörben nemigen van példa” – fejtette ki.
A történész szerint nem csak a honfoglalás korának bemutatása jelenti a legnagyobb kihívást. „A történelemnek minden része vitatható, és vitatott is. Érdekes módon mégis a legtávolabbi időszakok a legvitatottabbak, amelyekről a legkevesebbet tudunk, valamint a közelmúlt, amelyről az emberek azt gondolják, hogy az ő egyéni élményeik általánosíthatók és abszolutizálhatók, és minden úgy történt, ahogyan az az ő nézőpontjukból látszott” – magyarázta Romsics Ignác.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
Látogatottsági adatok