Tanítómester a természet a Pán Péter óvodában: a gyermekek igényeihez igazodik a Maros megyei erdei tanintézet

Gál Aliz pszichológus, a Pán Péter erdei óvoda alapító tagja a Krónikának elmondta, hogy a különböző baba-mama túrákon megfigyelte, a gyermekek mennyivel nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak a természetben. Ezért két társával – Blizik Anita élménypedagógussal és Magdás Tünde drámapedagógussal – úgy döntöttek, létrehozzák az ország első magyar nyelű erdei óvodáját, hogy gyermekeik számára továbbra is elérhető legyen a természet kínálta gazdag élményvilág.

Így hozott minket össze a sors, és mivel hasonló elveket követünk, minden találkozáskor tovább gondolkodhatunk azon, hogy hogyan teremthetnénk gyermekeinknek olyan környezetet, ahol egészségesebbek, boldogabbak lehetnének” – olvasható az óvoda honlapján.

Oktatónk, játszóterünk, barátunk a természet

A skandináv országokban már évtizedek óta létező alternatív oktatási forma lényege, hogy a gyermekek a szabad levegőn a természet által tanuljanak és fejlődjenek, saját igényeiknek és kíváncsiságuknak megfelelően. Nemcsak színtere, hanem oktatója, játszótere és barátja is az apróságoknak a természet, az ingergazdag közegben ugyanis szabadabban, bátrabban mozoghatnak és tanulhatnak környezetükről, saját magukról. A „nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözet” elvét követve, a gyermekeket mindennap időjárástól függetlenül kiviszik a szabad levegőre.

– osztotta meg Gál Aliz. Az alapítók leginkább a tapasztalat útján történő tanulást részesítik előnyben, amelyben a gyermek közvetlen módon vehet részt a tanulásban.

Volt rá példa, hogy a gyerekek vízi világ iránt érdeklődtek, ennek megfelelően egy hétig ehhez fűződő foglalkozásokat biztosítottak számukra, majd hétvégén egy tó mellé kirándultak, ahol evezős túra keretében fedezhették fel a tavak világát.

Ez a megközelítés a szintén nyugati országokban elterjedt ún. „emergent curriculum”, azaz önmagából kibontakozó tanterv mintáját követi, amelyet a gyermek kíváncsisága, illetve a helyzet adta körülmények alakítanak. „Ha a gyermek például megáll, és egy bogarat babrál, odamegyünk hozzá, és abban a pár pillanatban megpróbálunk mindenféle érdekes információt elmondani róla, így észrevétlenül tanul” – tette hozzá.

A Pán Péter erdei óvodában minden hat gyerekre jut egy pedagógus, jelenleg pedig tizenkét gyerek részesül a környezetbarát oktatásban.

A szülők részéről rengeteg pozitív visszajelzés érkezik, sőt olyan sokan szeretnék az erdei tanintézetbe adni gyermeküket, hogy már várólistát is vezetnek, ami Gál Aliz szerint annak bizonyítéka, hogy szükség van az ilyen jellegű, alternatív oktatási központokra. Bár a módszert tőlünk nyugatra már államosították, az országban ez még várat magára. A Pán Péter erdei óvodakezdetben egyesületként indult, amely a tavalyi évben egy vállalkozással egészült ki, elnyerve a Szentgyörgyi Menedzser Klub támogatását.

Boldog, kreatív, független gyermekek, akik mernek kérdezni

Hogy miként boldogulnak az állami oktatásban az erdei óvodából érkező gyerekek, még az alapítók számára is újdonság, hiszen az első generáció az óvodából csak most ballagott el.

„A játék- vagy akadémiaalapú óvodai rendszer legföljebb csak az első osztályban jelent különbséget, hosszú távon viszont semmilyen hátránnyal nem jár, sőt kimutatták, hogy az alternatív oktatási módszerekkel tanuló gyerekek sokkal boldogabbak, függetlenebbek, kreatívabbak és mernek kérdezni” – fogalmazott az óvoda alapítója.

Ezenkívül tanösvényeket álmodtak meg a kertben és a telek melletti erdős részen. „Hosszú távon egy természetközpontú oktatási formát támogató, tanközponttá szeretnénk válni, ahová nemcsak az óvodásokat, hanem akár kisiskolásokat vagy délutáni oktatásban részesülő gyerekeket is fogadhatunk. A baba-mama túrákon a két éven aluliaknak szervezünk programot, a későbbiekben azonban szeretnénk a nagyobbakat is hasonló élményekben részesíteni” – összegezte.