Ferencz Áron ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét
Fotó: Orbán Eszter
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű, magát vándorzenészként meghatározó dobos a kezdeményezés céljáról, a szórványtelepülésekre való eljutásról, egyesületük rövid és hosszú távú terveiről beszélt a Krónikának.
2025. május 25., 19:062025. május 25., 19:06
Egy koncert-tanórából, gyermekelőadásból született meg a Dobbanó Hangok Egyesület, amelynek egyik fő célja élménypedagógiai és zenei formában eljutni a legkisebb szórványtelepülésekre is – oda, ahová ritkán érkezik kulturális tartalom. Ferencz Áron, a Dobbanó Hangok előadás megálmodója a Krónika érdeklődésére kiemelte,
Mint kifejtette, a Dobbanó Hangok egyszereplős, interaktív előadás, amely az emberiség fejlődéstörténetét az ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek. A program múltat, jelent és jövőt összekapcsoló kalandozás, amely a hang, a tudat és a természet összefüggéseit tárja fel a fantázia és a hangszerek segítségével. A koncert-tanóra első számú célja, hogy megszerettesse a zenét, felébressze a gyermekekben a kreatív önkifejezés vágyát, és ösztönözze őket az alkotás örömére.
Fotó: Orbán Eszter
A sepsiszentgyörgyi születésű dobos felidézte, hogy az előadás két éve kezdett formát ölteni, majd egyre több helyre hívták, ő pedig egyre világosabban látta misszióját, ami a gyerekekkel és fiatalokkal való foglalkozás. Azonban azt még nem látta, miként tudná egymaga véghez vinni mindazt, amit küldetésének érez, így született meg a gondolat, hogy egyesületet alapítson.
Rámutatott, a non-profit szervezet 2023 nyarán való bejegyzésével egy ötéves álom vált valóra. A működéshez pedig családi háttér társul: húga menedzseri tapasztalatával az egyesület elnöke, az események szervezője, nővére pedig a kommunikációért, arculatért és közösségi médiáért felel. A központ Sepsiszentgyörgyön található, Ferencz Áron pedig „vándorzenészként” Kolozsvárról indulva naponta más-más városba viszi az előadást – tanév közben szinte minden hétköznap.
A szórványgyermekek szemében látszott a nyitottság, az igény és a hála
Fotó: Orbán Eszter
A program különösen fontos szerepet kap olyan magyarlakta településeken, ahol a kötelező iskolai tevékenységeken kívül kevés a művészeti vagy élményalapú kezdeményezés. Az egyesület célja, hogy ezeken a helyeken anyanyelven szólítsa meg a gyerekeket, mert „az így elültetett értékmagok sokkal gazdagabban tudnak kibontakozni”.
Az első szórványturnéra idén január végén került sor, ennek hangulatáról is mesélt az ötletgazda.
Van, akinek én vagyok az első előadó az életében. Amikor egy hatéves gyerekkel találkozol, aki a falu határát sem igazán hagyta el, és alig találkozott művészettel, akkor az előadás egészen más élmény. Én ezekben a szemekben látom a küldetésem” – fogalmazott Ferencz Áron.
A kezdeményezés célcsoportjára kitérve elmondta, ez a totyogóktól a tizenkettedik osztályosokig terjed, a formát pedig mindig az adott korosztályhoz igazítja. A kisebbeknél mesés kaland, a nagyobbaknál játékos tanóra, a kamaszoknál, középiskolásoknál pedig mélyebb gondolatokat, tudati és lelki párhuzamokat is felvető beszélgetés formájában valósul meg az előadás.
Mivel interaktív programról van szó, a résztvevők száma korlátozott: maximum 50-60 gyerek vehet részt egyszerre, gyakran több egymást követő, 50 perces alkalomra kerül sor egy-egy iskolában, mindig újrahangolva, újra felépítve a teret, hiszen minden műsor meglepetéssel kezdődik.
Fotó: Orbán Eszter
Ferencz Áron arról is beszélt lapunknak, hogy a szórványprogramban több mint száz intézmény szerepel, jelenleg hét erdélyi megyével – Kovászna, Hargita, Maros, Szilágy, Kolozs, Bihar és Szatmár – van élő kapcsolatban. Az idei év másik nagy célkitűzése az első Erasmus+ program megvalósítása. A projekt révén Sepsiszentgyörgy mellett egy tíznapos nemzetközi tábort szerveznének, harminc európai fiatal részvételével. Emellett diaszpórás kapcsolatok kiépítése is folyamatban van, és a Dobbanó Hangok előadás akár már ősszel eljuthat határon túli magyar közösségekhez is.
Ferencz Áron továbbra is küldetésének érzi a gyerekekkel és fiatalokkal való foglalkozást
Fotó: Orbán Eszter
Ferencz Áron hangsúlyozta, hogy a projekt „kimeríthetetlen”, és a következő években is a zene nyelvén kívánja megszólítani azokat a gyerekeket, akikhez másképp talán nem jutna el ilyen típusú figyelem, bizalom és érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!