A Kárpát-medence menyasszonyi viseleteit vonultatja fel a kolozsvári tárlat
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Menyasszonyi viseleteket vonultat fel a Kárpát-medence különböző tájegységeiről az a kiállítás, melynek zenés-táncos bemutatóját november 19-én tartják Kolozsváron. A rendhagyó tárlat Pitlik-Sipos Eszter magyarországi néptáncpedagógus, népviselet-szakértő gyűjteményéből mutat be válogatást a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, mérai menyasszonyi viseletekből.
2022. november 18., 12:032022. november 18., 12:03
A Kárpát-medencei menyekező viseletbemutató zenés-táncos bemutatóval egybekötött megnyitóját szombaton 19 órakor tartják a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében, az ezt követő táncházat pedig a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székházában.
„Minden kislány és nagylány álmodozik arról, hogy milyen menyasszonyi ruhában megy férjhez. A paraszti kultúrának az egyik legünnepélyesebb eseménye volt az esküvői szertartás és a lakodalom. A leányból asszonnyá válás stációit a népviselet hűen tükrözi. A bemutató egy átfogó képet ad a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, kalotaszegi menyasszonyi viseletekről” – olvasható az esemény leírásában.
A kiállítás központi darabját képezi egy mérai menyasszonyi viselet is, mely a Nádas mente falvainak cifraságát hirdeti. Az ünnepinek szánt ruhaféléket igyekeztek a legjobb minőségű anyagból készíteni. Hogyha csak olcsóbb, gyengébb minőségű anyag állt rendelkezésre, az ünnepi jelleget a gazdagabb díszítés, illetve a darab új volta biztosította.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A nagyünnepi viselet készül a legértékesebb anyagból, ugyanakkor a leggazdagabban díszített. Ezekbe úrvacsoravételkor, az emberi élet jeles alkalmain, konfirmáláskor, esküvőn, az új asszony bemutatásakor, keresztelőn öltöznek.
A 20. századi mérai női viseletben kevés valóban rituális darabbal találkozunk, ezek többsége a konfirmáláshoz, az esküvőhöz, illetve a halálhoz kapcsolódik. Az egyik legszembetűnőbb rajta, hogy mennyire színes más tájegységek fekete és fehér színű menyasszonyi ruhája mellett. Fő éke a fejre helyezett párta, amit a lányok a konfirmációjuk előtt megelőző év virágvasárnapjától az esküvőjük napjáig viselnek.
A lánystátusz megszűnését jelző gesztusként esküvőkor a menyasszony a rokon lányoknak ajándékozta párta- és hajba való pántlikáit, a párta hátsó részén lévő brosstűket a rokon legények kapták. (1960-as évek végéig volt jellemző a pártaajándék.)
Erre kerül rá a női ing, ami nyakból ráncosan hull alá, írásosan díszítik. Ennek vállfős ing a neve. Az ing fölött mejjrevalót hordanak, amelynek szinte a teljes felületét pamut- vagy gyapjúfonallal varrják ki. Ezt díszíthetik a diós bojttal. A mérai menyasszonyok szoknyája is különbözik más tájegységek ünnepi viseletétől. Mint mondják, „Kalotaszeg addig tart, amíg a muszuly ér”. Muszuly, vagy ahogy Mérában nevezik bagazia, egy kétfelől felhajtott, szépen hímzett, széles, posztóval pántolt, ráncba szedett, bő, elöl díszes köténnyel fedett szoknya. A pántlikás ruha (vagyis a kötény) kifejezetten nagyünnepi viseletelemnek számít, ahogy a kötény két oldalán lelógó selyemcsukor, vagy más néven selyembojt is. Lábukra fekete vagy piros csizmát húznak.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A lánynak „fújja a szél a pántlikáját” kifejezés nemcsak a pántlikáját jelezte, hanem a hátáról lecsüngő többi díszt is, így a sallang és a selyembojt, majd az ötvenes évektől divatossá vált leeresztők, amik a felső ruhadarabok fölött helyezkedtek el.
– jellemzi Pitlik-Sipos Eszter a mérai viseletet a Folkpédia honlapon. A kolozsvári viseletbemutatót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervezi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Lassan lecseng a sívakációk időszaka, a hidegből már elég volt, így nem csoda, ha a gondolataink a nyaralás körül forognak. Összeállításunkban megmutatjuk, hogyan foglaljunk okosan repülőjegyet, és arra is rámutatunk, melyek a 2026-os év utazási trendjei.
Kolozsváron a rendező jelenlétében mutatják be hétfőn este a Beléd estem című új magyar vígjátékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!