A Kárpát-medence menyasszonyi viseleteit vonultatja fel a kolozsvári tárlat
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Menyasszonyi viseleteket vonultat fel a Kárpát-medence különböző tájegységeiről az a kiállítás, melynek zenés-táncos bemutatóját november 19-én tartják Kolozsváron. A rendhagyó tárlat Pitlik-Sipos Eszter magyarországi néptáncpedagógus, népviselet-szakértő gyűjteményéből mutat be válogatást a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, mérai menyasszonyi viseletekből.
2022. november 18., 12:032022. november 18., 12:03
A Kárpát-medencei menyekező viseletbemutató zenés-táncos bemutatóval egybekötött megnyitóját szombaton 19 órakor tartják a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében, az ezt követő táncházat pedig a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székházában.
„Minden kislány és nagylány álmodozik arról, hogy milyen menyasszonyi ruhában megy férjhez. A paraszti kultúrának az egyik legünnepélyesebb eseménye volt az esküvői szertartás és a lakodalom. A leányból asszonnyá válás stációit a népviselet hűen tükrözi. A bemutató egy átfogó képet ad a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, kalotaszegi menyasszonyi viseletekről” – olvasható az esemény leírásában.
A kiállítás központi darabját képezi egy mérai menyasszonyi viselet is, mely a Nádas mente falvainak cifraságát hirdeti. Az ünnepinek szánt ruhaféléket igyekeztek a legjobb minőségű anyagból készíteni. Hogyha csak olcsóbb, gyengébb minőségű anyag állt rendelkezésre, az ünnepi jelleget a gazdagabb díszítés, illetve a darab új volta biztosította.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A nagyünnepi viselet készül a legértékesebb anyagból, ugyanakkor a leggazdagabban díszített. Ezekbe úrvacsoravételkor, az emberi élet jeles alkalmain, konfirmáláskor, esküvőn, az új asszony bemutatásakor, keresztelőn öltöznek.
A 20. századi mérai női viseletben kevés valóban rituális darabbal találkozunk, ezek többsége a konfirmáláshoz, az esküvőhöz, illetve a halálhoz kapcsolódik. Az egyik legszembetűnőbb rajta, hogy mennyire színes más tájegységek fekete és fehér színű menyasszonyi ruhája mellett. Fő éke a fejre helyezett párta, amit a lányok a konfirmációjuk előtt megelőző év virágvasárnapjától az esküvőjük napjáig viselnek.
A lánystátusz megszűnését jelző gesztusként esküvőkor a menyasszony a rokon lányoknak ajándékozta párta- és hajba való pántlikáit, a párta hátsó részén lévő brosstűket a rokon legények kapták. (1960-as évek végéig volt jellemző a pártaajándék.)
Erre kerül rá a női ing, ami nyakból ráncosan hull alá, írásosan díszítik. Ennek vállfős ing a neve. Az ing fölött mejjrevalót hordanak, amelynek szinte a teljes felületét pamut- vagy gyapjúfonallal varrják ki. Ezt díszíthetik a diós bojttal. A mérai menyasszonyok szoknyája is különbözik más tájegységek ünnepi viseletétől. Mint mondják, „Kalotaszeg addig tart, amíg a muszuly ér”. Muszuly, vagy ahogy Mérában nevezik bagazia, egy kétfelől felhajtott, szépen hímzett, széles, posztóval pántolt, ráncba szedett, bő, elöl díszes köténnyel fedett szoknya. A pántlikás ruha (vagyis a kötény) kifejezetten nagyünnepi viseletelemnek számít, ahogy a kötény két oldalán lelógó selyemcsukor, vagy más néven selyembojt is. Lábukra fekete vagy piros csizmát húznak.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A lánynak „fújja a szél a pántlikáját” kifejezés nemcsak a pántlikáját jelezte, hanem a hátáról lecsüngő többi díszt is, így a sallang és a selyembojt, majd az ötvenes évektől divatossá vált leeresztők, amik a felső ruhadarabok fölött helyezkedtek el.
– jellemzi Pitlik-Sipos Eszter a mérai viseletet a Folkpédia honlapon. A kolozsvári viseletbemutatót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervezi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!