
A Kárpát-medence menyasszonyi viseleteit vonultatja fel a kolozsvári tárlat
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Menyasszonyi viseleteket vonultat fel a Kárpát-medence különböző tájegységeiről az a kiállítás, melynek zenés-táncos bemutatóját november 19-én tartják Kolozsváron. A rendhagyó tárlat Pitlik-Sipos Eszter magyarországi néptáncpedagógus, népviselet-szakértő gyűjteményéből mutat be válogatást a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, mérai menyasszonyi viseletekből.
2022. november 18., 12:032022. november 18., 12:03
A Kárpát-medencei menyekező viseletbemutató zenés-táncos bemutatóval egybekötött megnyitóját szombaton 19 órakor tartják a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében, az ezt követő táncházat pedig a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székházában.
„Minden kislány és nagylány álmodozik arról, hogy milyen menyasszonyi ruhában megy férjhez. A paraszti kultúrának az egyik legünnepélyesebb eseménye volt az esküvői szertartás és a lakodalom. A leányból asszonnyá válás stációit a népviselet hűen tükrözi. A bemutató egy átfogó képet ad a századelőn divatos tótkomlósi, kállói, ajaki, sárközi, kalocsai, gömöri, bukovinai, klézsei, magyarpalatkai, krasznai, kalotaszegi menyasszonyi viseletekről” – olvasható az esemény leírásában.
A kiállítás központi darabját képezi egy mérai menyasszonyi viselet is, mely a Nádas mente falvainak cifraságát hirdeti. Az ünnepinek szánt ruhaféléket igyekeztek a legjobb minőségű anyagból készíteni. Hogyha csak olcsóbb, gyengébb minőségű anyag állt rendelkezésre, az ünnepi jelleget a gazdagabb díszítés, illetve a darab új volta biztosította.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
A nagyünnepi viselet készül a legértékesebb anyagból, ugyanakkor a leggazdagabban díszített. Ezekbe úrvacsoravételkor, az emberi élet jeles alkalmain, konfirmáláskor, esküvőn, az új asszony bemutatásakor, keresztelőn öltöznek.
A 20. századi mérai női viseletben kevés valóban rituális darabbal találkozunk, ezek többsége a konfirmáláshoz, az esküvőhöz, illetve a halálhoz kapcsolódik. Az egyik legszembetűnőbb rajta, hogy mennyire színes más tájegységek fekete és fehér színű menyasszonyi ruhája mellett. Fő éke a fejre helyezett párta, amit a lányok a konfirmációjuk előtt megelőző év virágvasárnapjától az esküvőjük napjáig viselnek.
A lánystátusz megszűnését jelző gesztusként esküvőkor a menyasszony a rokon lányoknak ajándékozta párta- és hajba való pántlikáit, a párta hátsó részén lévő brosstűket a rokon legények kapták. (1960-as évek végéig volt jellemző a pártaajándék.)
Erre kerül rá a női ing, ami nyakból ráncosan hull alá, írásosan díszítik. Ennek vállfős ing a neve. Az ing fölött mejjrevalót hordanak, amelynek szinte a teljes felületét pamut- vagy gyapjúfonallal varrják ki. Ezt díszíthetik a diós bojttal. A mérai menyasszonyok szoknyája is különbözik más tájegységek ünnepi viseletétől. Mint mondják, „Kalotaszeg addig tart, amíg a muszuly ér”. Muszuly, vagy ahogy Mérában nevezik bagazia, egy kétfelől felhajtott, szépen hímzett, széles, posztóval pántolt, ráncba szedett, bő, elöl díszes köténnyel fedett szoknya. A pántlikás ruha (vagyis a kötény) kifejezetten nagyünnepi viseletelemnek számít, ahogy a kötény két oldalán lelógó selyemcsukor, vagy más néven selyembojt is. Lábukra fekete vagy piros csizmát húznak.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
„A lánynak „fújja a szél a pántlikáját” kifejezés nemcsak a pántlikáját jelezte, hanem a hátáról lecsüngő többi díszt is, így a sallang és a selyembojt, majd az ötvenes évektől divatossá vált leeresztők, amik a felső ruhadarabok fölött helyezkedtek el.
– jellemzi Pitlik-Sipos Eszter a mérai viseletet a Folkpédia honlapon. A kolozsvári viseletbemutatót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervezi.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
szóljon hozzá!