Többek között az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás miatt csökken világszerte a szentjánosbogarak állománya
Fotó: Facdebook/Ipoly Erdő ZRt.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a jelenség fő okairól, az ajánlott intézkedésekről beszélt a Krónikának, kitérve arra is, hogy mit tehetünk egyénileg a fénylő rovarok megóvása érdekében.
2025. július 12., 18:452025. július 12., 18:45
2025. július 12., 18:472025. július 12., 18:47
A kutatók nemrég arra figyelmeztettek, hogy talán mi leszünk az utolsó generáció, amely szentjánosbogarakat láthat, ugyanis a fénylő rovarok állománya világszerte csökken. A National Geographic cikke szerint a fajt veszélyeztető problémák közé tartozik az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás. László Zoltán biológus a Krónika megkeresésére elmondta, a szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, ami komoly ökológiai problémát jelenthet. Ez nem csupán a biodiverzitás szempontjából aggasztó, hanem az élőhelyek állapotának indikátoraként is szolgálhat.
A jelenség fő okai mind globálisan, mind lokálisan egységesek:
E tényezők együttesen akadályozzák a szentjánosbogarakat a sikeres párkeresésben, szaporodásban és végső soron a populációk fennmaradásában – magyarázta a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója. Hozzátette, Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett e globális trendben.
Az intenzívebb mezőgazdaság is hozzájárul a jelenséghez
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint kifejtette, lokálisan a nedves élőhelyek, mint a folyó- és patakmenti nedves, ártéri sávok, mocsarak és nedves rétek, amelyek kulcsfontosságúak a szentjánosbogár-lárvák fejlődéséhez, folyamatosan zsugorodnak. Az urbanizáció terjeszkedése, a mezőgazdasági területek intenzifikálása és az erdőirtások mind hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Különösen érzékennyé teszi a populációkat, hogy a nőstény szentjánosbogarak több fajnál szárnyatlanok és korlátozott mozgásúak, így nem tudnak új, megfelelő élőhelyeket keresni. A táj átalakítása, a gátépítések és a vízelvezetések szintén módosítják a vízháztartást, ami negatívan hat a lárvák fejlődéshez szükséges nedves talajviszonyokra – részletezte a biológus.
Rámutatott, a települések kiterjedése és a közvilágítás korszerűsödése növeli a zavaró fényforrások számát. A szentjánosbogarak kommunikációja, amely fényjeleken alapul, rendkívül érzékeny a fényszennyezésre. A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését, ezáltal csökkentve a sikeres párzások esélyét – magyarázta. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója hangsúlyozta, hogy a mesterséges fényforrások „jelentős hatással vannak az élőlényekre, elsősorban a rovarokra, összezavarják azokat a fajokat, amelyek fény segítségével tájékozódnak”.
A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését
Fotó: Borbély Fanni
A biológus szerint a mezőgazdaság tekintetében alkalmazott növényvédő szerek, különösen az rovarölők, közvetlen veszélyt jelentenek a szentjánosbogarakra és táplálékforrásaikra (csigák, giliszták). A peszticidek lefolyása a víztestekbe, illetve a talajba való bejutása károsíthatja a lárvákat.
Mint kifejtette, az éghajlatváltozás helyi hatásai, mint az aszályos időszakok gyakoribbá válása, vagy a hirtelen, intenzív csapadék, megváltoztathatják a szentjánosbogarak számára is az élőhelyek nedvességtartalmát és hőmérsékletét. Esetlegesen az invazív fajok megjelenése, amelyek versenyezhetnek az erőforrásokért, vagy zsákmányolhatják a szentjánosbogarakat, szintén hozzájárulhat a populációk hanyatlásához.
Átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség a fénylő rovarok megóvása érdekében
Fotó: Wikipédia
László Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a szentjánosbogár-populációk Erdélyre, vagy Kárpát-medencére vonatkoztatott esetleges hanyatlása a globális trendekkel összhangban lévő, több tényezőből adódó komplex ökológiai problémára vezethető vissza. A probléma kezelése érdekében átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség, amelyek magukban foglalják
Arra a kérdésünkre, hogy egyénileg mit tehetünk a szentjánosbogarak megóvása érdekében, a biológus azt mondta, a kertekben, zöldterületeken sokat segít, ha nem nyírjuk gyakran a füvet, és változatos növényzetet alakítunk ki – legyen benne virágzó növény minden hónapban, legyenek benne cserjék és fásszárúak is. Ez úgy hat pozitívan rájuk, hogy növeli az illető terület eltartó képességét: hogyha változatosabbá válik az ott megjelenő rovarközösség, akkor megjelennek azok a fajok, amelyekkel ők táplálkoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem is olyan régen a színpompás népviseletéről híres kalotaszegi Méra lányai ünnepi viseletből „húrbolóba” öltözve siettek a táncba, fonóba, fél tizenegy után már „megszólták” azt, aki túl sokáig maradt.
Leguánok, kaméleonok és tarantulák „költöztek” Erdélybe: a Csodák Terráriuma vándorkiállítás egy-egy városban csak egy-két napig vendégeskedik, de különleges élményt ígér. A látogatók nemcsak megnézhetik, hanem kézbe is vehetik az állatokat.
Egyházi és kulturális programsorozattal, új látogatóbarát alkalmazásokkal és egy új, Michelangelo kézírása ihlette betűtípussal készül a Szent Péter-bazilika felszentelésének négyszázadik évfordulójára a Vatikán.
Egzotikus nyaralásra vágytak azok, akik megbíztak egy Ilfov megyei utazási iroda ajánlatában. A kárvallottakat becsapták, így azok a rendőrséghez fordultak. A hatóságok óvatosságra intenek.
A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár ökológus a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának.
Erdélyben a karalábét elsősorban hús- és zöldséglevesek alapanyagaként tartják számon, jó tudni, hogy a nagyvilág gasztronómiáiban nagyon változatos az elkészítési módja.
A szatmárnémeti vasútállomás 126 éves története most hetedik osztályos diákok által kel új életre: a Kölcsey Ferenc Főgimnázium Peronkommandó csapata színdarabbal és feltárt érdekességekkel készül az Örökségünk őrei verseny szombati regionális döntőjére.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg a Galac megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz az esethez igyekvő rendőrautónak. Végül mire a tűzoltók megérkeztek, a lakosok eloltották a lángokat.
Elvitték csütörtökön este a hatos lottó bruttó 22,9 millió lejes (4,5 millió euró) főnyereményét – közölte a Román Lottótársaság.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás