Többek között az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás miatt csökken világszerte a szentjánosbogarak állománya
Fotó: Facdebook/Ipoly Erdő ZRt.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a jelenség fő okairól, az ajánlott intézkedésekről beszélt a Krónikának, kitérve arra is, hogy mit tehetünk egyénileg a fénylő rovarok megóvása érdekében.
2025. július 12., 18:452025. július 12., 18:45
2025. július 12., 18:472025. július 12., 18:47
A kutatók nemrég arra figyelmeztettek, hogy talán mi leszünk az utolsó generáció, amely szentjánosbogarakat láthat, ugyanis a fénylő rovarok állománya világszerte csökken. A National Geographic cikke szerint a fajt veszélyeztető problémák közé tartozik az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás. László Zoltán biológus a Krónika megkeresésére elmondta, a szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, ami komoly ökológiai problémát jelenthet. Ez nem csupán a biodiverzitás szempontjából aggasztó, hanem az élőhelyek állapotának indikátoraként is szolgálhat.
A jelenség fő okai mind globálisan, mind lokálisan egységesek:
E tényezők együttesen akadályozzák a szentjánosbogarakat a sikeres párkeresésben, szaporodásban és végső soron a populációk fennmaradásában – magyarázta a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója. Hozzátette, Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett e globális trendben.
Az intenzívebb mezőgazdaság is hozzájárul a jelenséghez
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint kifejtette, lokálisan a nedves élőhelyek, mint a folyó- és patakmenti nedves, ártéri sávok, mocsarak és nedves rétek, amelyek kulcsfontosságúak a szentjánosbogár-lárvák fejlődéséhez, folyamatosan zsugorodnak. Az urbanizáció terjeszkedése, a mezőgazdasági területek intenzifikálása és az erdőirtások mind hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Különösen érzékennyé teszi a populációkat, hogy a nőstény szentjánosbogarak több fajnál szárnyatlanok és korlátozott mozgásúak, így nem tudnak új, megfelelő élőhelyeket keresni. A táj átalakítása, a gátépítések és a vízelvezetések szintén módosítják a vízháztartást, ami negatívan hat a lárvák fejlődéshez szükséges nedves talajviszonyokra – részletezte a biológus.
Rámutatott, a települések kiterjedése és a közvilágítás korszerűsödése növeli a zavaró fényforrások számát. A szentjánosbogarak kommunikációja, amely fényjeleken alapul, rendkívül érzékeny a fényszennyezésre. A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését, ezáltal csökkentve a sikeres párzások esélyét – magyarázta. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója hangsúlyozta, hogy a mesterséges fényforrások „jelentős hatással vannak az élőlényekre, elsősorban a rovarokra, összezavarják azokat a fajokat, amelyek fény segítségével tájékozódnak”.
A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését
Fotó: Borbély Fanni
A biológus szerint a mezőgazdaság tekintetében alkalmazott növényvédő szerek, különösen az rovarölők, közvetlen veszélyt jelentenek a szentjánosbogarakra és táplálékforrásaikra (csigák, giliszták). A peszticidek lefolyása a víztestekbe, illetve a talajba való bejutása károsíthatja a lárvákat.
Mint kifejtette, az éghajlatváltozás helyi hatásai, mint az aszályos időszakok gyakoribbá válása, vagy a hirtelen, intenzív csapadék, megváltoztathatják a szentjánosbogarak számára is az élőhelyek nedvességtartalmát és hőmérsékletét. Esetlegesen az invazív fajok megjelenése, amelyek versenyezhetnek az erőforrásokért, vagy zsákmányolhatják a szentjánosbogarakat, szintén hozzájárulhat a populációk hanyatlásához.
Átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség a fénylő rovarok megóvása érdekében
Fotó: Wikipédia
László Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a szentjánosbogár-populációk Erdélyre, vagy Kárpát-medencére vonatkoztatott esetleges hanyatlása a globális trendekkel összhangban lévő, több tényezőből adódó komplex ökológiai problémára vezethető vissza. A probléma kezelése érdekében átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség, amelyek magukban foglalják
Arra a kérdésünkre, hogy egyénileg mit tehetünk a szentjánosbogarak megóvása érdekében, a biológus azt mondta, a kertekben, zöldterületeken sokat segít, ha nem nyírjuk gyakran a füvet, és változatos növényzetet alakítunk ki – legyen benne virágzó növény minden hónapban, legyenek benne cserjék és fásszárúak is. Ez úgy hat pozitívan rájuk, hogy növeli az illető terület eltartó képességét: hogyha változatosabbá válik az ott megjelenő rovarközösség, akkor megjelennek azok a fajok, amelyekkel ők táplálkoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás