Személyre szabott műalkotás

Szűcs Boglárka tanulmányait képzőművészeti középiskolában végezte. „A festészet később már nem érdekelt különösebben, ezért vágtam bele a divattervezésbe” – mondja a fiatal tervező, aki szerint a személyre szabott ruha valódi műalkotás.

Itthon van otthon a szakmájában

Szűcs Boglárka debreceni divat- és stílustervező szakközépiskolában végzett négy évvel ezelőtt. Hazatérve szülői segítséggel céget alapított, és azóta nagykárolyi üzletében dolgozik. Először csak próbaképp készített néhány darabot, amelyeket a többi ruhaféle között helyezett el a boltban. „Viszonylag hamar gazdára talált az a néhány darab, amit reklám gyanánt raktam ki a bolt fogasaira. Ekkor bizonyosodtam meg, hogy érdemes továbbra is tervezéssel foglalkoznom” – mondja el a fiatal tehetség, aki saját bevallása szerint sokkal jobban érvényesül itthon, mint ha kint maradt volna Magyarországon. „Úgy láttam, inkább az ottani divattervezőket kedvelték a nagyobb cégek. A kiállításokon rendszerint a magyarországiak érvényesültek jobban. Úgy döntöttem, inkább hazajövök, és megpróbálom a szülővárosomban valóra váltani a terveimet” – meséli a nagykárolyi divattervező, akinek eddig még nem akadt konkurenciája a városban. „Van néhány varrónő errefelé, de ők általában csak megvarrják a ruhát, munkáikhoz semmi pluszt nem adnak. Számomra fontos, hogy a saját egyéniségemet és a klienseimét is tükrözze az elkészült modell” – vallja Boglárka, aki mindig részletesen megbeszéli megrendelőjével a készítendő ruha apró részleteit. „Sokszor kérnek olyan ruhát, amely nem áll jól az illető kliensnek. Olyankor megpróbálom személyre szabni az elképzelést. Legtöbbször sikerül megegyeznünk, de már volt példa arra is, hogy a vásárló elutasította az ötleteimet. A ruha elkészült az ő elvárásai szerint, majd napok múlva visszahozta, mert nem volt elégedett vele” – meséli Boglárka, aki számára az elégedett vásárlók a legfontosabbak. Ha a vásárló igényeit nem elégíti ki a tervezett ruha, Szűcs Boglárka visszaveszi a ruhát, és nem kéri el a munkadíjat.

Eredeti ruhaköltemények

A legtöbb ruhát nyáron, az érettségi bálok alkalmával értékesíti az egyetlen nagykárolyi divattervező, de esetenként lakodalmakra is rendelnek tőle. Elmondása szerint, megbízásait többnyire úgy kapta, hogy egy estélyen vagy bálon látták az általa tervezett ruhát valakin, aki aztán hozzá irányította az érdeklődőket. A ruhák ára változó, az anyag és a munkaigény határozza meg, de általában 300 és 400 lej között mozog az árfolyam. A tervező úgy véli, a boltok polcain is hasonló, sőt magasabb tarifákkal találkoznak a vevők, és hozzá kell tenni azt is, hogy azok a ruhák sorozatgyártmányok, az ő munkái viszont egyedi darabok. Boglárka nem vállal megrendelést háromhetes határidőn belül, mert a tervezés és anyagbeszerzés mellett legalább két hét kell a ruha elkészítéséhez. „Több vázlatot is készítek, ezek alapján döntjük el a megrendelővel együtt, melyik ruha állna a legjobban neki. Ezek a rajzok megmutatják azt is, mi hozható ki a választott alapanyagokból” – mondja a divattervező, aki azt is elárulta, hogy menyasszonyi ruhát egyelőre nem volt bátorsága készíteni, ehhez több tapasztalatra van szükség. „Később biztosan kipróbálom magam ebben a műfajban is” – fűzi hozzá.

Távol a divatvilágtól

A fiatal nagykárolyi tervező számára a legnagyobb gondot az alapanyagok és kiegészítő kellékek beszerzése jelenti. Minden ruhához másfajta alapanyagok kellenek, és ezek közül sokat csak a nagyobb városokban lehet beszerezni. Boglárka Kolozsváron, Debrecenben, esetleg Budapesten szokott bevásárolni. Ezenkívül a tervezőnek folyamatosan naprakésznek kell lennie. „Mindig megvásárolom a divatszakma friss kiadványait. Ezekből követem többek között a legújabb milánói és párizsi irányzatokat. A gond számomra az, hogy ezekért a könyvekért, szaklapokért Kolozsvárra kell utaznom, és a legtöbb egy szezonnal később érkezik hozzánk, ezért kicsit mindig elmaradunk az aktuális trendektől. Az internetet is használnom kell, hogy naprakészek legyenek az információim” – mondja Szűcs Boglárka, aki a nemzetközi trendeket és a nagykárolyiak ízlését szem előtt tartva, saját egyéniségét is „beleépíti” ruhakölteményeibe.