
Energiaválság idején fő cél, hogy az energiafogyasztást alacsony szinten tartsuk anélkül, hogy az befolyásolná a komfortérzetünket
Fotó: Haáz Vince
Az energiaválság és az egyre növekvő árak takarékosságra intik az önkormányzatokat és a lakosságot egyaránt. Ennek apropóján a háztartások energiacsökkentését szolgáló lehetőségekről tartott vetített képes előadást kedden a Kolozsvár Társaság. Az eseményen László Kálmán kolozsvári vegyészmérnök beszélt azokról a nagyobb beruházásokról és a mindennapokban bárki által kipróbálható praktikákról, amelyek csökkenthetik a fogyasztást.
2022. november 23., 20:592022. november 23., 20:59
A napjainkban tapasztalható energiaválság, a hő- és villamos energia jelentős drágulása takarékosságra int mindenkit. Európa-szerte, köztük Romániában is az önkormányzatok intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy csökkentsék az energiafogyasztást.
Az élet minden területén drágulásokat eredményező energiaválságot a lakosság érzi meg leginkább, sokakat aggodalommal tölt el a téli időszakban a havonta növekvő fűtésszámla, így felmerül, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a háztartásban csökkenjen az energiafogyasztás. Erre a többeket foglalkoztató kérdésre kívánt választ adni László Kálmán kolozsvári vegyészmérnök Energiatakarékosság a háztartásban című vetített képes előadása kedden este az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában.
A téma aktualitását jelezte, hogy a Kolozsvár Társaság szervezte eseményre többen kíváncsiak voltak, az előadást követő beszélgetésből is kiderült, a legtöbb háztartásban gyakorlatba ültethető praktikák sokak érdeklődését felkeltették. A kolozsvári vegyészmérnök – akinek nevéhez több szabadalmaztatás és tanulmány is fűződik – kémiai és fizikai folyamatokat részletesen ismertető előadásában hangsúlyozta, az energiaválság közepette a kulcsszó a takarékosság, spórlás, fő cél, hogy a gáz- és villamosenergia-fogyasztást alacsony szinten tartsuk anélkül, hogy az befolyásolná a komfortérzetünket.
A háztartások energiacsökkentésének több módja van, ezek közül vannak olyanok, amelyek nagyobb beruházásokat igényelnek, míg mások bárki számára könnyen hozzáférhetőek. A vegyészmérnök a nagyobb beruházások között említette a hőszivattyúk és hőpumpák felszerelését, amelyek arra szolgálnak, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből (például a 6 fokos kútvízből) hőt vonjanak ki, és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsák, és leadják az ottani környezetnek.
Szintén a hőenergiával való gazdálkodást segítik a lemezes hőcserélők, ezekben a készülékekben az áramló nagyobb hőmérsékletű közeg a hő átadásával felmelegíti a kisebb hőmérsékletű közeget – magyarázta a vegyészmérnök. Hozzátette,
Hosszú távon kifizetődő beruházás a napelemek felszerelése, ugyanis egy jó irányultságú, tájolású és dőlésszögű szerkezet költségei 6–8 év alatt megtérülnek. Figyelni kell arra, hogy ezek csak napsütésben működnek, lehet akkumulátort is felszerelni, azonban ez többletköltséget jelent. Nyári hónapokban túltermelés esetén a felesleg átadható az áramszolgáltatónak, és év végén elszámolható az összeg – részletezte a vegyészmérnök.
Kitért arra is, hogy a napelemek kiválasztásánál fontos a minőség, ezért csak olyan céggel érdemes szerződést kötni, amely legalább tíz évre garanciát vállal a termékre. Ugyancsak a napenergiát hasznosítják a napkollektorok, melyek vízmelegítésre is alkalmasak, ezért főként hétvégi házak esetében lehet ez szerencsés választás.
Az energiaspórlás másik módja a házak szigetelése lehet. Ma már rengeteg szigetelőanyag közül lehet választani, az egyik leghatékonyabbak a külső vagy belső falakra is felhelyezhető polisztirollemezek – mondta László Kálmán. Hozzátette, a házak esetében sok helyen gondot okoz a vizes fal, szigetelés előtt mindenképp érdemes ezt a problémát megszüntetni, ugyanakkor a pincét vagy a padlást is érdemes szigetelni, mert ezeken a helyeken is nagy mennyiségű hő távozik.
Egy háztartás hőenergia-fogyasztása mérsékelhető továbbá a megfelelő kazánok, illetve a dupla üvegű termopánablakok felszerelésével. Utóbbiak nagyon jó hőszigetelők, az élettartamuk is hosszú, és ahol a hagyományos nyílászárókat ezekre cserélik, lényegesen csökken a lakás vagy ház hővesztesége – sorolta az előnyöket a vegyészmérnök. Megjegyezte,
A vegyészmérnök arról is beszélt, hogy a villamosenergia-számla csökkenését eredményezi a volfrámszálas égők lecserélése is. Ezek az izzók helyettesíthetők neoncsövekkel vagy napelemek működési elvén alapuló LED-égőkkel, utóbbiak pozitívuma az alacsony fogyasztás mellett, hogy ki-be kapcsolás esetén sem mennek tönkre.
A nagyobb beruházások mellett számos más praktikával, apró erőfeszítésekkel is csökkenthető a háztartások energiafogyasztása – mondta László Kálmán. „Érdemes odafigyelni, ha elmegyünk otthonról, ne hagyjuk bekapcsolva a számítógépet, a légkondicionáló berendezést, illetve állítsuk a központi fűtést nappali-éjszakai üzemmódra.
Fotó: Haáz Vince
Ugyancsak jó, ha a mosó- és mosogatógépeket nem működtetjük félig üresen, és a programokhoz hideg vizet használunk, ezáltal óvjuk a gépet is. Porszívó kiválasztásakor is érdemes 800 wattos, alacsony teljesítményű eszközt választani, mert az is ugyanolyan hatékony. Törekedjünk arra, hogy a hűtőszekrényt minél kevesebbszer nyissuk-csukjuk, a tetejére pedig ne tegyünk semmit” – tanácsolta a vegyészmérnök.
Rámutatott,
Az előadást követően a témához és a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódóan szó esett arról is, hogy a napenergia felhasználása magyar tudósok nevéhez is fűződik. Az 1900-as években az Amerikában élő, „napkirálynőként” ismert Telkes Mária volt a napkollektorok használatának úttörője. A második világháború idején pedig elterjedtek a napenergiával működő vízsótalanító berendezések, amelyek szabadalmaztatása pedig szintén a magyar származású Váradi Péter és Lindmayer József nevéhez kapcsolódnak.
Mint később kiderült, a bejelentés alapjául szolgáló fényképet mesterséges intelligenciával (MI) készítették, a medve pedig valójában nem is járt a környéken.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
Minden korábbi eredményét felülmúlta a Kolozsvári Műszaki Egyetem Solis csapata a belgiumi, 24 órás napelemesautó-versenyen. A csapat fejlődéséről, a napelemes autózás lehetőségeiről és a további célokról Németh Raymond, a Solis tapasztalt tagja beszélt.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
1 hozzászólás