Sokat tehetünk az energiatakarékosságért: a háztartásokban is alkalmazható praktikákat ismertetett a kolozsvári vegyészmérnök

Az élet minden területén drágulásokat eredményező energiaválságot a lakosság érzi meg leginkább, sokakat aggodalommal tölt el a téli időszakban a havonta növekvő fűtésszámla, így felmerül, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a háztartásban csökkenjen az energiafogyasztás. Erre a többeket foglalkoztató kérdésre kívánt választ adni László Kálmán kolozsvári vegyészmérnök Energiatakarékosság a háztartásban című vetített képes előadása kedden este az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában.

A téma aktualitását jelezte, hogy a Kolozsvár Társaság szervezte eseményre többen kíváncsiak voltak, az előadást követő beszélgetésből is kiderült, a legtöbb háztartásban gyakorlatba ültethető praktikák sokak érdeklődését felkeltették. A kolozsvári vegyészmérnök – akinek nevéhez több szabadalmaztatás és tanulmány is fűződik – kémiai és fizikai folyamatokat részletesen ismertető előadásában hangsúlyozta, az energiaválság közepette a kulcsszó a takarékosság, spórlás, fő cél, hogy a gáz- és villamosenergia-fogyasztást alacsony szinten tartsuk anélkül, hogy az befolyásolná a komfortérzetünket.

Mérlegelni kell a költséges beruházásokat

A háztartások energiacsökkentésének több módja van, ezek közül vannak olyanok, amelyek nagyobb beruházásokat igényelnek, míg mások bárki számára könnyen hozzáférhetőek. A vegyészmérnök a nagyobb beruházások között említette a hőszivattyúk és hőpumpák felszerelését, amelyek arra szolgálnak, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből (például a 6 fokos kútvízből) hőt vonjanak ki, és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsák, és leadják az ottani környezetnek.

Szintén a hőenergiával való gazdálkodást segítik a lemezes hőcserélők, ezekben a készülékekben az áramló nagyobb hőmérsékletű közeg a hő átadásával felmelegíti a kisebb hőmérsékletű köze­get – magyarázta a vegyészmérnök. Hozzátette,

Hosszú távon kifizetődő beruházás a napelemek felszerelése, ugyanis egy jó irányultságú, tájolású és dőlésszögű szerkezet költségei 6–8 év alatt megtérülnek. Figyelni kell arra, hogy ezek csak napsütésben működnek, lehet akkumulátort is felszerelni, azonban ez többletköltséget jelent. Nyári hónapokban túltermelés esetén a felesleg átadható az áramszolgáltatónak, és év végén elszámolható az összeg – részletezte a vegyészmérnök.

Kitért arra is, hogy a napelemek kiválasztásánál fontos a minőség, ezért csak olyan céggel érdemes szerződést kötni, amely legalább tíz évre garanciát vállal a termékre. Ugyancsak a napenergiát hasznosítják a napkollektorok, melyek vízmelegítésre is alkalmasak, ezért főként hétvégi házak esetében lehet ez szerencsés választás.

Falak burkolása, hőszigetelő nyílászárók

Az energiaspórlás másik módja a házak szigetelése lehet. Ma már rengeteg szigetelőanyag közül lehet választani, az egyik leghatékonyabbak a külső vagy belső falakra is felhelyezhető polisztirollemezek – mondta László Kálmán. Hozzátette, a házak esetében sok helyen gondot okoz a vizes fal, szigetelés előtt mindenképp érdemes ezt a problémát megszüntetni, ugyanakkor a pincét vagy a padlást is érdemes szigetelni, mert ezeken a helyeken is nagy mennyiségű hő távozik.

Egy háztartás hőenergia-fogyasztása mérsékelhető továbbá a megfelelő kazánok, illetve a dupla üvegű termopánablakok felszerelésével. Utóbbiak nagyon jó hőszigetelők, az élettartamuk is hosszú, és ahol a hagyományos nyílászárókat ezekre cserélik, lényegesen csökken a lakás vagy ház hővesztesége – sorolta az előnyöket a vegyészmérnök. Megjegyezte,

A vegyészmérnök arról is beszélt, hogy a villamosenergia-számla csökkenését eredményezi a volfrámszálas égők lecserélése is. Ezek az izzók helyettesíthetők neoncsövekkel vagy napelemek működési elvén alapuló LED-égőkkel, utóbbiak pozitívuma az alacsony fogyasztás mellett, hogy ki-be kapcsolás esetén sem mennek tönkre.

Házi praktikák energiacsökkentésre

A nagyobb beruházások mellett számos más praktikával, apró erőfeszítésekkel is csökkenthető a háztartások energiafogyasztása – mondta László Kálmán. „Érdemes odafigyelni, ha elmegyünk otthonról, ne hagyjuk bekapcsolva a számítógépet, a légkondicionáló berendezést, illetve állítsuk a központi fűtést nappali-éjszakai üzemmódra.

Az előadást követően a témához és a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódóan szó esett arról is, hogy a napenergia felhasználása magyar tudósok nevéhez is fűződik. Az 1900-as években az Amerikában élő, „napkirálynőként” ismert Telkes Mária volt a napkollektorok használatának úttörője. A második világháború idején pedig elterjedtek a napenergiával működő vízsótalanító berendezések, amelyek szabadalmaztatása pedig szintén a magyar származású Váradi Péter és Lindmayer József nevéhez kapcsolódnak.