Hirdetés

Sedevi Imre versenyre kel a Pókemberrel

Az egyik legjobb hazai sziklamászónak számít a nagyváradi Sedevi Imre, aki nagyobb biztonságban érzi magát a magasban, mint az autója kormánya mögött.

Pengő Zoltán

2009. július 02., 11:012009. július 02., 11:01

A félmeztelen férfi a gravitációra fitytyet hányva kúszik az erősen megdőlt, majdnem vízszintes falon. A párducizomzatú test szinte tapad a falra, mozgása harmóniát, erőt és magabiztosságot sugároz, amint új fogást keres a felületen. Akár a Pókember forgatásán is lehetnénk, ám a valóság ennél jóval prózaibb: a nagyváradi vár egyik kazamatájában berendezett sziklamászó edzőtermében vagyunk, ahol Sedevi Imre a másnapi, szabadtéri mászásra készül. A sportmászás vagy szabadmászás elnevezéssel is illetett sziklamászás az alpinizmusból vált ki, s alig néhány évtizedes múltra tekint vissza. Míg az alpinizmusban a minél magasabb csúcsok meghódítása a cél, addig a sportmászók a minél nehezebb sziklafalakat célozzák meg. Egy-egy sziklafal nehézségét nem annyira a magassága vagy hosszúsága határozza meg, mint inkább a dőlésszöge, a rajta található fogások száma, illetve az ezek közötti távolság.

A sportmászásnak két változata ismert, magyarázza Imre. A klasszikus szabadmászásban a szikla a mászóeszköz, csupán mobil biztosító eszközök használata megengedett, melyeket lyukakba, repedésekbe illesztenek be. A mechanikus mászás esetén fix mászóeszközök, a falra előzetesen felszerelt szegek, ékek és kötélgyűrűk is könnyítik a mászó dolgát.
„Nem tudom, hogy az autózás extrémebb-e vagy a mászás. Én nagyobb biztonságban érzem magam a falon mint a volánnál” – jelenti ki kategorikusan a váradi sziklamászó, aki szerint enyhe túlzásnak minősül, hogy Romániában a sziklamászást extrém sportként tartják számon. Hiszen – teszi hozzá – mászás közben ugyanis a sportolók kötéllel biztosítva vannak, ha betartják a szabályokat, nem eshet bajuk.

Nem erő kérdése

Imre elmondása szerint véletlenszerűen lett sziklamászó. Az alpinizmus szerelmeseként 1990-ben, a Bihar megyei Réven találkozott néhány, a Sebes-Körös sziklaszorosának mészkőfalain sportmászással próbálkozó ismerősével. Az akkoriban Erdélyben még gyerekcipőben járó sport azonnal rabul ejtette, az alpinizmusról szabadmászásra váltott. A fiatalember szerint lehetetlen meghatározni, hogy milyen kvalitások szükségesek a sziklamászáshoz, minden egyes sikeres sportolónak mások az erősségei. „A legfontosabb az egység, a harmónia. Ha nincs erő, akkor legyen helyette valami, ami pótolja azt” – nyilatkozta a sportmászó. Az életkornak szintén nincs nagy jelentősége, állítja a harmincas éveiben járó Imre, elmondása szerint ismer olyan 60 éves sporttársat, aki ugyanolyan színvonalon mászik, mint ő.

Trófeagyűjtemény

A sziklamászók legjobbjai, itthon és külföldön egyaránt, hivatásként űzik e sportot, klubok tagjaiként, havi fizetésért. Imre éveken át egy bukaresti egyesület versenyzője volt, jelenleg pedig a temesvári Alternative klubot erősíti. Idehaza 1989 óta rendeznek nemzeti bajnokságot, emellett több, kupa néven futó versenyre is sor kerül minden idényben. Annak ellenére, hogy az egyik legjobb hazai sportmászóként tartják számon, Imre tarsolyában nincs még egyetlen országos bajnoki cím sem. Ezüst- és bronzérmekből szép gyűjteménye van, kupákból pedig szintén jó néhányat begyűjtött. Eddigi pályafutásából azonban nem ezekre a legbüszkébb, hanem arra, hogy 2005-ben elsőként mászott végig az El Monstro névre keresztelt, a Révi-szorosban található sziklaplafonon.

„Ez az egyik leghosszabb sziklaplafon Romániában, 28 méteres. Ugyanakkor ez az egyik legnehezebb hazai útvonal” – mondja. Másik jelentős, versenyen kívüli sikerének színhelye a görög Kalymnosz-sziget volt, ahol első próbálkozásra teljesített egy szintén magas nehézségi fokú utat. Ezzel országos csúcstartó lett, rajta kívül ugyanis egyetlen romániai sportolónak sem sikerült még elsőre kimásznia ilyen szintű útvonalat.

Felhagyott a versenyzéssel

Imre versenytrófeáinak száma egyelőre úgy tűnik, nem fog már gyarapodni. „Tavaly eldöntöttem, hogy abbahagyom a versenyzést. A versenyek miatt nem tudtam egyébbel behatóan foglalkozni” – meséli a fiatalember, aki azonban a mászással nem hagyott fel. Jelenleg egy szintén igen nagy nehézségi fokúra becsült útvonal, az Open Doors megmászására készül, mely a Révi-szoros Vársonkolyos felőli bejáratánál található.

Az edzésekre is rendszeresen eljár. Nyaranta az edzés heti két szabadtéri sziklamászásból és két terembeli technikai edzésből áll. A technikai edzésen, a mesterséges mászófalon azt gyakorolja, hogyan lehet egyik fogásból átjutni a másikba. Minden edzés végén két órát szán a fizikai erőt fejleszteni hivatott gyakorlatokra.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!

Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.

Jótanácsok kánikula idejére
Jótanácsok kánikula idejére
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

2026. június 25., csütörtök

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg

Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg
2026. június 24., szerda

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?

Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon

A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon
2026. június 21., vasárnap

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában

Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában
2026. június 20., szombat

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit

Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”

Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”
2026. június 17., szerda

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része

Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része
2026. június 14., vasárnap

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes

Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes
Hirdetés
Hirdetés