2007. július 06., 00:002007. július 06., 00:00
A petíció a következő hat veszélyeztetett örökségvédelmi hely állapotára hívja fel a figyelmet: az ausztráliai Queensland partjainál található Nagy-Korallzátony (a világ legnagyobb korallzátonya), a Sagarmatha Nemzeti Park (melyhez a Mount Everest is tartozik), a Belize Korallzátony (az északi félteke legnagyobb korallzátonya), az Andok hegység perui részén található a Huascaran Nemzeti Park, a kanadai Waterton-gleccser Nemzetközi Béke Park, valamint az ausztráliai Kék-hegység. A klímaváltozás ugyanis oly mértékben veszélyezteti őket, hogy akár el is veszthetik azon tulajdonságaikat, amelyeknek köszönhetően felkerültek a listára.
A 34 aláíró között híres szervezeteket és magánszemélyeket találunk, így a Greenpeacet, vagy a Föld Barátai (Friends of Earth) mozgalmat, valamint a Mount Everestet megmászó sir Edmund Hillaryt és a természettudós-filmes sir David Attenborough-t. A petíció benyújtói arra hivatkoznak, hogy azoknak a nemzeteknek (szám szerint 184-nek), amelyek aláírói az ENSZ 1972-ben létrejött Világörökség Konvenciójának, jogi kötelezettségük az örökségek védelme és átmentése a jövő generációi számára. E kötelezettség elsősorban azé az országé, ahol az adott örökség megtalálható. Másodsorban pedig azoké a (szomszédos) országoké, amelyek tevékenysége romboló hatással van vagy lehet az örökségre. A petícióban foglalt hat helyszín mindegyikét a globális felmelegedés következményei „rongálják”. A fő, üvegházhatású gázokat kibocsátó államok pedig aláírták az egyezményt, amivel kötelezettségeket vállaltak, így tehát drasztikusan csökkenteniük kellene ezen gázok kibocsátását. A szóban forgó szervezetek tulajdonképpen ezt hiányolják, és ebben várják az UNESCO segítségét.
Tavaly az Örökségvédelmi Bizottság már visszautasított egy felhívást az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan. A petíciót benyújtók remélik, hogy a szervezet idén újragondolja döntését, és határoz arról, vajon szükséges-e további védelmet és anyagi támogatást adni egy örökségi helyszínnek azáltal, hogy felkerül a veszélyeztetettek listájára. A listán való szereplés ugyanis számos tekintetben fokozottabb támogatást és védelmet jelentene a helyszínek számára.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.