A Debreceni Egyetem hozta létre a román-magyar határ menti vadvilágra összpontosító regionális központot
Fotó: Debreceni Egyetem/Facebook
A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.
2026. február 14., 19:422026. február 14., 19:42
2026. február 14., 19:422026. február 14., 19:42
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hozta létre a regionális központot – közölte az intézmény az MTI-vel.
Azt írták: a központ célja a magyar-román határ menti térségek vadvilágának és élőhelyeinek hosszú távú, összehangolt, tudományosan megalapozott monitorozása.
hiszen a közvetlen és közvetett érintkezés betegségek terjedéséhez, termelési veszteségekhez, valamint a törékeny biodiverzitás sérüléséhez vezethet.
A központ a Vadon élő állatok fenntartható kezelésében részt vevő közösség a román-magyar határmenti területeken című egyéves projekt részeként jött létre.
és állományfelmérést végeztek a román-magyar határtérségben élő állatfajok közül elsősorban a nagy- és apróvadfajokról.
Bekerült a Guinness-rekordok közé a világ leghosszabb vadon mért óriás pitonja, amelyre Indonéziában bukkant Radu Frențiu expedíciós szakember. A szabadon élő nőstény példány 7,22 méteres hosszával a világ leghosszabb ismert vadon élő kígyója lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!