Portyázók és éhezők

Az utóbbi idoben ugyanis kiderült: egyre veszélyeztetettebbé válnak az óriási fehér medvék. A svéd és az orosz természetvédelmi hivatalnak például orökkel kell biztosítania a szibériai települések nyugalmát, ugyanis a globális felmelegedés miatt egyre több jegesmedve keres élelmet a szibériai városokban. Ezeknek az állatoknak ugyanis jégre van szükségük ahhoz, hogy vadászni tudjanak. A tenger azonban egyre késobb fagy be, tavasszal pedig egyre korábban kezd olvadni, és az éhes medvék kénytelenek máshol nézni zsákmány után. A kiéhezett vadállatok több embert is meggyilkoltak az utóbbi években, ezért az orosz kormány oröket állított, hogy megvédje a lakosokat. A legegyszerubb módszer a vadak távol tartására, ha zacskókat aggatnak az ágakra a városok határában, mert attól még az elszánt ragadozók is rettegnek. Az orök munkáját segíti az is, hogy sok az eltévedt, kimúlt rozmár a tengerpartokon. A strázsák összeszedik az elhullott példányokat, és egy messzi, kietlen vidéken tálalják fel oket a jegesmedvéknek.

A globális felmelegedés miatt a kanadai Hudson-öböl jégtábláinak fogyása veszélyezteti a jegesmedvék életét. A korai tavaszokkal beköszöno olvadás miatt egyre több medve halhat éhen, vagy fulladhat vízbe. Már néhány korábbi vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a jegesmedvék fennmaradását jelentosen veszélyezteti, hogy gyorsuló ütemben és egyre korábban olvadnak el a sarkvidéki jégtáblák. A jégzajlás kezdete minden évben más idopontra esik, de egyértelmuen megfigyelheto az a tendencia, hogy egyre több azoknak a napoknak a száma, amikor az öböl vizét nem borítja jég.

Régebben minden évben 8 hónapon át jég lepte el a felszínt. Napjainkban a jég felszakadozása 3 héttel korábban veszi kezdetét, mint 30 évvel ezelott. A vadvédelem keretében 1984 óta minden évben befogják az öböl nyugati partjainál „nyaraló” medvék néhány százalékát, és fülcímkével, valamint szájtetoválással látják el oket. Ez az állatok azonosításában és nyomon követésében nyújt segítséget a kutatóknak, így megállapítható, hogy az állatok közül hányan élik túl a következo telet. Az eltelt két évtizedben a populáció több mint 20 százalékkal csappant meg.

A felmelegedés miatt bekövetkezo korai jégolvadás a legfiatalabb és a legidosebb állatokat sújtotta leginkább, az érett 5–19 éves populációt kevésbé. A jegesmedvék a nyarat a tél során felhalmozott energiatartalékaik segítségével vészelik át. A tavaszi jégzajlás beálltáig fókakölykökbol lakmároznak, de amikor a jég hamarabb kezd olvadni, a gyakorlatlanabb fiatal vadászok és a lassabban mozgó idosebb állatok már kevesebb táplálékhoz jutnak, így egyesek éhen is halnak.

Hírösszefoglaló