Pillepalackból készítettek karácsonyfát a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban

Fülöp György szászrégeni szobrászművész, aki 2009 szeptemberétől nem csak Régenben, hanem a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban is tanít, igyekszik a modern művészetekkel is megismertetni diákjait.

A fiatal tanár hat éve végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen, és közös alkotómunkába vonja be azokat a 11., 12. osztályos bolyais diákokat, akik választható tantárgyként a képzőművészetet részesítik előnyben – az oktatási folyamat része volt az a projekt, amelynek eredményeképpen pillepalack-karácsonyfa készült az iskola számára.

„Pár évvel ezelőtt az egyik szászrégeni kollegám pilleüvegből alkotott karácsonyfát a diákokkal együtt. Ő inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a tanulókat a hulladék anyagok lehetséges újrahasznosítására ösztönözze. Ebből a történetből merítettem én is az ötletet, de arra is fel akartuk hívni a figyelmet, hogy számtalan változatban juttatható kifejezésre a modern művészet” – mesélte lapunknak a szobrász.

Fülöp György úgy tervezi, hogy tavasszal installációt készít közösen a diákokkal. „Meglepő volt számomra, hogy sikerült azokat a diákokat megnyerni az ügynek, akiket egyébként »elméleti síkon« nehezen tudok bevonni a munkába” – tette hozzá a tanár.

Hat tizenegyedikes és tizenkettedikes osztály diákjai gyűjtöttek össze több mint 500 műanyag flakont, amelyek kifestéséhez zöld szilikont használtak, a palackfa díszei pedig a flakonok dugóiból készültek. A tanárok vegyes érzésekkel fogadták az ötletet: egyesek azt kifogásolták, hogy a szilikon nem túl kellemes szaga terjeng az ódon iskolaépület folyosóin, de a végeredményt látva mindenki megenyhült.

„A palackfa mint objektum az arte povera elnevezésű művészeti stílusba illeszthető, magyarul szegényművészetnek fordítható az olasz kifejezés. Az arte poverának tekinthető műalkotások általában eldobott tárgyakból készülnek. A franciák talált tárgyak művészetének nevezik ezt az alkotási irányzatot. A lényeg az, hogy átértékelődnek az eldobott tárgyak, vagyis értékessé válik az, ami korábban fölösleges volt” – magyarázta Fülöp György. A 11. D osztályosok közül Dali Botond azt mesélte, hogy folyamatosan jöttek az új ötletek, miközben készült a fa. „A mi osztályunkból öten segédkeztünk – fiúk, lányok vegyesen, bár a tanár úr jelezte, hogy férfimunkáról van szó.

Az iskola alagsorában dolgoztunk, éppen nagy hidegek voltak decemberben, úgyhogy sokszor fagyoskodtunk, de megérte” – fejtette ki a diák, aki azt is elmesélte, hogy nem a legjobb tanulók jelentkeztek a munkára, inkább azok kapcsolódtak be az alkotási folyamatba, akik nem a magolásra, hanem másfajta önfejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Fülöp György azt is hangsúlyozta: becsüli azokat a végzősöket, akik bár érettségire készülnek, mégis segédkeztek a rendhagyó műalkotás létrehozásában.