Békés vízimadarak. Annyira hozzászoktak a turistákhoz, hogy karnyújtásnyira úszkálnak a csónakoktól
Fotó: Makkay József
Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban hozta létre a magyar állam a Tisza árterületén fekvő Tisza-tavat. Az árvízvédelmi célból elárasztott hatalmas terület Magyarország egyik legkedveltebb környezetvédelmi térségévé vált, amely évente több százezer turistát vonz. Erdélyből főleg horgászok keresik fel nagy számban, hiszen a Tisza-tó igazi horgászparadicsomnak számít.
2023. november 24., 18:072023. november 24., 18:07
2023. november 24., 18:282023. november 24., 18:28
Mesébe illő látvány csónakon bejárni a kereken ötven évvel ezelőtt, 1973-ban mesterségesen létrehozott, 127 négyzetkilométernyi Tisza-tó kis részét is. A Tiszafüred szomszédságában fekvő – hivatalos nevén a Kiskörei-víztározó – környezetvédelmi terület 27 kilométer hosszúságú, és legszélesebb részén közel 7 kilométer kiterjedésű, szigetekkel, erdős részekkel és egyéb zöldövezettel tűzdelt víztükör napjainkra turistaparadicsommá vált.
amely eredetileg a Tisza megzabolázását szolgálta, a turisták révén azonban a térség gazdasági mozgatórugója lett.
Partmenti vízinövények. Ötven év alatt igazi természetvédelmi területté alakult át a Tisza-tó
Fotó: Makkay József
A folyó szabályozása nem új keletű törekvése a magyar hatóságoknak. 1846-ban alakult meg a Tisza-völgyi Társulat, amely 177 évvel ezelőtt fogalmazta meg, hogy az időről időre nagy árvizeket okozó alföldi folyón árvízvédelmi szempontból öt vízlépcsőt kell kiépíteni. Az elképzelés hosszú ideig porosodott a hivatalok polcain, mígnem a hatalmas anyagi károkat okozó, 1970-es árvíz elmosta Tiszafüredet, Sarudot, Poroszlót és további kilenc falut. Akkorra már bebizonyosodott, hogy a Tiszát sürgősen meg kell zabolázni ahhoz, hogy a környék települései megmaradhassanak.
,,Vízifolyósó" a Tisza-tó és a folyó között
Fotó: Makkay József
A Kádár-rendszer elérkezettnek látta az időt, hogy létrehozza a tervasztalon már az 1960-as években megrajzolt Kiskörei-víztározót. A Tisza-tó megépítésekor komoly ellenállást és zúgolódást váltott ki a környékbeli telektulajdonosok részéről, hiszen az elárasztandó területet az állam olcsón sajátította ki.
A kitermelt és elhordott földből épült meg a tavat átszelő 33-as főút, de a tározó gátját is ebből erősítették meg. A szocialista rendszer idején nem számított gondnak egy ilyen megaberuházás, azonban más, feleslegesnek bizonyult befektetésektől eltérően, a Tisza-tó Magyarország igazi természeti kincsévé vált.
A természetvédelmi terület kikötőinek is egyedi hangulata van
Fotó: Makkay József
Bérelhető motorcsónakkal vágunk neki a vízi sétának. A vízparton sorakozó vállalkozók többféle szolgáltatást kínálnak: a vendég pénztárcájától függően kenutól, evezőkkel ellátott csónakoktól motorcsónakon át kisebb sétahajókig minden bérelhető. Igen népszerű az idegenvezetővel ellátott motorcsónak, amikor egy- vagy többórás víziúton a természetvédelmi területet jól ismerő kalauz nyújt átfogó betekintést a Tisza-tó élővilágába.
Miközben a csónakot irányító idegenvezetőnk mesél, szürke kócsagok, viharsirályok, hattyúk, tőkés récék és sok más madár köröz mellettünk vagy fölöttünk.
A nád, a sás, a kis szigetek tölgyfaerdői eltakarják a mozdulatlanul pecázó horgászokat, akik valószínűleg nem örülnek az időről időre felbukkanó motorcsónakok zajának és hullámverésének, de mindez már hosszú évek óta hozzátartozik a Tisza-tó életéhez. Igaz, sok olyan csendesebb zuga is van a természetvédelmi területnek, ahová motorcsónakok nem juthatnak be, így a tájékozódó horgász idilli körülmények között, teljes csendben lesheti a pecabot megfeszülő zsinórját.
Kísérőnk elmeséli, hogy sok erdélyi horgász is megfordul a Tisza-tavon, amely horgászparadicsomnak számít Magyarországon. A horgászáshoz a tízezer forintos éves horgászengedély mellé négyezer forintos napijegyre van szükség van, azonban a horgászok szerint megéri kifizetni a borsós összeget, mert bőven van hal.
Asztalos Ferenc jókora csukával. Idén már sok ragadozó akadt a horgára
Fotó: Facebbok/Asztalos Ferenc
Kolozsvári ismerősöm, Asztalos Ferenc vállalkozó – aki minden évben legalább kétszer, tavasszal és ősszel is kijár a Tisza-tóra csukát fogni – meséli, hogy Tisza-tó halbősége összehasonlíthatatlan az erdélyi vagy a Duna-deltai fogással. A Duna-deltában több évig nem lehetet csukára horgászni, és csak idén szűntették meg a tiltást, de Asztalosék mindössze néhány apró halat fogtak. Ezzel szemben a Tisza-tavon az idei „hozománya” egy 5,5 kilós csuka volt, és a 4-5 tagú baráti társaságból volt, aki nagyobbat is fogott.
,,Nyáron legyezéssel, pisztrángra horgászom hegyvidéki patakokban, és év közben eljutok a Duna-deltába is.
Amióta ide járok, a Tisza és a Tisza-tó számomra soha nem okozott csalódást, mindig jó volt a fogás” – magyarázza a Krónikának a kolozsvári sporthorgász.
Kinn a Tiszán. A végeláthatatlan és csendes folyót a Tisza-tóval zabolázták meg
Fotó: Makkay József
Asztalos Ferenc tapasztalatai szerint a horgászok nagyméretű harcsákat, pontyokat és balinokat is kiemelnek a Tisza-tóból, kinek mi a kedvence. A kolozsvári horgászcsapat rendszerint hétközben érkezik két napra, amikor a tavon kevesebben vannak, mint hétvégeken, a szálláslehetőség pedig minden igényt kielégít.
A Tisza-tó körüli vendéglátás ma már ,,nagyüzemi” szinten működik. A tízezres lélekszámot alig meghaladó Tiszafüred vendéglátói rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát könyvelhettek el tavaly, az idei esztendő pedig még jobb statisztikát ígér. A városháza adatai szerint évente mintegy kétszázezer turista fordul meg a városban. A Tisza-parti településen tíz étterem és húsz kifőzde működik, de a környező 11 falu is részesül a turisták itt hagyott pénzéből.
Az egyik csatornán keresztül kijutottunk a Tiszára, majd a folyót átszelő híd után visszafordultunk. Számos csatorna köti össze a tavat a folyóval, árvízveszély idején pedig a jól kiépített vízi hálózat nyeli el a megduzzadt folyó felesleges vízmennyiségét.
A Kiskörei-víztározó medencéi egy-egy nagyobb kiterjedésű tóra hasonlítanak
Fotó: Makkay József
Kísérőnk elmeséli, hogy az 1973-as első elárasztás után öt évvel, 1978-ban a második következett. Tervbe volt az is, hogy a zsilipek átépítésével jelentősen emeljék a vízszintet, amiről végül lemondtak. A mai száraz vagy mocsaras területek többsége eltűnt volna a vízszint alatt, ha a hatóságok az újabb elárasztás mellett döntenek. Ma átlagosan 1,3 méter mély a Tisza-tó vize, amit zsilipekkel szabályoznak.
Nincs zene, nincs hangoskodás, az ember szinte összeolvad a természettel. Nem is lehetne ez másként, mert a szemetelőket és a hangoskodókat hamar kiszűrik a vadőrök. Az emberi kezek által mesterségesen létrehozott idilli táj jól körülírt szabályok szerint éli mindennapjait.
Az erdők és gyümölcsösök egykori helyét jelzik a hátrahagyott tuskók, melyek igen veszélyessé teszik a vízi közlekedést, ugyanakkor kiváló pihenő és szárítkozó hely számos madárfajnak
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Lassan lecseng a sívakációk időszaka, a hidegből már elég volt, így nem csoda, ha a gondolataink a nyaralás körül forognak. Összeállításunkban megmutatjuk, hogyan foglaljunk okosan repülőjegyet, és arra is rámutatunk, melyek a 2026-os év utazási trendjei.
Kolozsváron a rendező jelenlétében mutatják be hétfőn este a Beléd estem című új magyar vígjátékot.
Nem is olyan régen a színpompás népviseletéről híres kalotaszegi Méra lányai ünnepi viseletből „húrbolóba” öltözve siettek a táncba, fonóba, fél tizenegy után már „megszólták” azt, aki túl sokáig maradt.
Leguánok, kaméleonok és tarantulák „költöztek” Erdélybe: a Csodák Terráriuma vándorkiállítás egy-egy városban csak egy-két napig vendégeskedik, de különleges élményt ígér. A látogatók nemcsak megnézhetik, hanem kézbe is vehetik az állatokat.
Egyházi és kulturális programsorozattal, új látogatóbarát alkalmazásokkal és egy új, Michelangelo kézírása ihlette betűtípussal készül a Szent Péter-bazilika felszentelésének négyszázadik évfordulójára a Vatikán.
Egzotikus nyaralásra vágytak azok, akik megbíztak egy Ilfov megyei utazási iroda ajánlatában. A kárvallottakat becsapták, így azok a rendőrséghez fordultak. A hatóságok óvatosságra intenek.
A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár ökológus a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!