Újra itt az óraátállítás. Vasárnapra virradóra a 03.00 óra 04.00 órára változik romániai idő szerint
Fotó: Pinti Attila
Hiába van széleskörű társadalmi konszenzus az óraátállítás megszüntetéséről, és hiába reménykednek széles tömegek abban minden tavasszal, majd ősszel, hogy hátha tényleg ez lesz az utolsó alkalom, amikor a művelet kizökkent napi ritmusunkból, úgy tűnik, hogy egyhamar nem szabadulunk tőle. Az Európai Unióban gyakorlatilag megakadt az óraátállítás megszüntetésére irányuló kezdeményezés, és ma már lassan nem is hallunk arról, hogy döntéshozók foglalkoznának a témával.
2026. március 28., 10:022026. március 28., 10:02
Ami azt jelenti, hogy az Európai Unió országai a hétvégén átállnak a nyári időszámításra. Az óraátállítás 2026. március 28-ról 29-re virradó éjszaka történik, romániai idő szerint a 03.00 óra 04.00 órára változik.
A nyári időszámítás 2026 októberének utolsó vasárnapjáig lesz érvényben, amikor az órákat egy órával visszaállítják.
A világon elsőként 1916-ban az Amerikai Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is. Romániában először 1932-ben vezették be, és 1939-ig minden évben április első vasárnapjától (00.00 órától) október első vasárnapjáig (1.00 óráig) volt érvényben. A nyári időszámítást 1941 és 1979 között nem alkalmazták az országban. A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette. Mintegy 60 ország, köztük Észak-Amerika, is váltogatja a téli és a nyári időszámítást, de közben számos ország lemondott erről. Ezek közé tartozik Izland, Kína, Brazília, Irán, Törökország, Oroszország és Fehéroroszország.
Bár a nyári időszámításra való áttérés több természetes fényt hoz a nap második felébe, hosszabb és világosabb estékkel kecsegtet, sokan mégis a kialvatlanságra, fejfájásra, nyűgös gyermekre asszociálnak. És nem hiába, egészségügyi szakemberek is alátámasztják, hogy az óraátállítás kihat a belső biológiai óránkra, ráadásul a nyári időszámításra való áttérés nehezebben viselhető, mivel ez „ellop” egy órányi alvásidőt.
A gyermekek és az idősek érintettek leginkább, mivel testüknek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
A nyári időszámítás 20. század elején történt első bevezetése óta folyamatos vita zajlik annak vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, hogy az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
A Wikipédián összegyűjtött pró és kontra szempontok alapján az alkalmazása mellett érvelők szerint használata az energiamegtakarításon túl más előnnyel is jár. Az egy órával későbbre tolódó napnyugta előny azoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy tovább végezhető értékteremtő munka mesterséges világítás használata nélkül a szabadtéri munkahelyeken.
Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.
Mint ismeretes, az Európai Unióban az óraátállítás vitatott kérdés. Miután egy 2018-as nyilvános konzultáción, amelyen 4,6 millióan vettek részt, a válaszadók 84 százaléka támogatta a nyári időszámításról való lemondást, az Európai Parlament 2019-ben a nyári időszámítás eltörléséről szavazott, mivel azt elavultnak és egészségre károsnak tartja. A végleges közös döntés meghozataláig azonban a tagállamok továbbra is a jelenlegi rendszert alkalmazzák.
Az eredeti elképzelés alapján a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.
A 2020 tavaszán kirobbant koronavírus-világjárvány, illetve az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt a tagállamok nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy.
Az Európai Unió ugyanakkor azt reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket, anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Elfogyott az Európai Parlament türelme, miután az óraátállítás megszüntetésére tett javaslat után hat évvel sincs előrelépés, és most magyarázatot követel az Európai Bizottságtól és a Tanácstól a véget nem érő patthelyzet miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!